Vasárnap rendezték meg a 42. Szamárversenyt Királyhalmon. Az esemény ezúttal is sok látogatót vonzott, akiket a szamárverseny mellett egyéb programok is vártak, többek között bicikliversenyen, gyerekjátékokban, tombolán, retró bulin is részt vehettek a falu focipályáján.

A Bíborka néptánccsoport produkciója (Benedek Miklós felvétele)

A kép jobb oldalán Katona Ferenc, aki a Katival állt rajthoz a versenyen (Benedek Miklós felvétele)

A csacsiknak gondot okozott a vizesárok… (Benedek Miklós felvétele)

… de a bicikliseknek nem (Benedek Miklós felvétele)
A Szamárverseny ünnepélyes megnyitóján a szervezők képviseletében Katona Róbert köszöntötte az egybegyűlteket, valamint felléptek a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncosai és énekesei.
Katona Róbert a médiának adott nyilatkozatában a rendezvény múltjáról is szót ejtett.
– Ha a Szamárverseny történelmét szeretnénk feleleveníteni, akkor az egészet onnan kellene kezdeni, hogy hogyan is kerültek szamarak a falunkba. A legenda szerint vonattal szállították a szamarakat, és azok, akik megrendelték, nem vették át őket, mert nem tetszett nekik. A vonat ezt követően minden környező vasútállomáson megállt, és aprópénzért lehetett szamarat vásárolni. Hogy ez a történet igaz-e, nem tudjuk, de tény, hogy egyidőben sok szamár volt a faluban, és főleg a szőlőtermesztésben használták őket. A szamárról azt kell tudni, hogy ha akar menni, akkor megy, ha nem akar, akkor nem megy, így elég sok problémát okoztak a szamarak. Több évtizeddel ezelőtt az őseink úgy döntöttek, hogy a szüret előtt önmaguk szórakoztatására szerveznek egy szamárversenyt, az azonban nem ezen a helyszínen volt. A rendezvény az évek során fesztiváljelleget öltött. Elmondhatom, hogy a legutóbbi harminc Szamárversenyen valamilyen módon részt vettem. Korábban gyerekként én is rendszeresen rajthoz álltam a kerékpárversenyen, amit akkoriban minden falubeli gyerek nagyon várt. A kerékpárverseny hosszú ideje a Szamárverseny részét képezi, és a mai napig nagyon népszerű a gyerekek körében. A falu számára ez a rendezvény már hagyományossá vált, s úgy érezzük, nem szabad megszakítani – mondta Katona, hozzátéve, hogy évek óta úgy szervezik meg a programokat, hogy a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki jól szórakozzon.
Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy a versenyben részt vett csacsik száma évek óta változatlan, és rendszeresen 12-13 egyed áll rajthoz; számuk az idén is 13 volt.
A csacsik, illetve hajtóik két versenyszámban versenyeztek. A szamaragolás során a hajtóknak szőrén kell megülniük a csacsikat, a másik versenyszámban pedig a hajtók egy kiskocsin ülnek, s így kell teljesíteniük a megadott távot. A szamarakhoz a csökönyösséget társítjuk, és az állatok ezt a tulajdonságukat meg is mutatták a versenyeken, ugyanis nem mindegyik volt hajlandó megindulni a versenybírák jelzésére, és sokszor az is nehézségbe ütközött, hogy a szamarak a pályán maradjanak, ha azonban lendületet vettek, akkor a megállításuk okozott nehézséget. Így azok a nézők, akik szép számban összegyűltek a pálya körül, nemcsak izgultak a versenyek kimenetelén, de jókat is szórakoztak, és nem csak a szamarakon.

Ha éppen olyan kedvük van, a szamarak nagy sebességet is el tudnak érni (Benedek Miklós felvétele)

A legfiatalabb versenybíró, aki tánc közben adja meg a jelzést (Benedek Miklós felvétele)

Lába sem éri a földet…, de majdnem (Benedek Miklós felvétele)

Állítólag elől harap, hátul rúg. De látva, hogy milyen békésen legelészik, ki hiszi ezt el? (Benedek Miklós felvétele)
A versenyek visszatérő résztvevője a tornyosi Katona Ferenc, akit a műsorvezetők a legidősebb versenyzőként mutattak be.
– Legalább harminc éve vannak szamaraim. Korábban birkákat tenyésztettem, és a szamarakat a birkákkal együtt tartottam. Amikor lett kis szamaram, azt megtartottam, és egyidőben 5-6 szamaram is volt. Készítettem a szamaraknak egy kiskocsit, és ha bárányok születtek, akkor abban vittük őket, vagy például az ételt, a nagykabátot szállították. Nem dolgoztattam őket, csak néha egy-egy kisebb földterületen megekéztük velük a kukoricát, hogy ne kelljen annyit kapálni. Több mint tíz éve járok versenyekre. Nem igazán készülök rájuk, annyit teszek, hogy megjáratom a szamarakat, hogy legyen kondíciójuk. Most két szamaram van, az egyiket a tavalyi Szamárversenyen fogtuk be legutóbb. Egy-egy szamár harminc évig is él, én ide most egy 12 és 16 éves csacsival jöttem, jelenleg nincs is több szamaram. Rendszeresen járok a buránysori (svetićevói) szamárversenyre is, de korábban több lehetőségünk volt versenyezni – fogalmazott Katona Ferenc, aki azt is hozzátette, hogy a korábbi években mindkét szamara volt már első helyezett a királyhalmi Szamárversenyen.
A közönség a várakozásoknak megfelelően, mint arra már utaltunk, jól szórakozott a rendezvényen, amelyen nagy találkozásokra, váratlan viszontlátásokra is sor került.

Nyitókép: Ki itt belépsz… A rendezvény bejáratában egy árulkodó installáció várta a látogatókat (Benedek Miklós felvétele)