2025. szeptember 3., szerda

Csacsik, biciklik, jókedv

Megtartották a hagyományos királyhalmi szamárversenyt

Vasárnap rendezték meg a 42. Szamárversenyt Királyhalmon. Az esemény ezúttal is sok látogatót vonzott, akiket a szamárverseny mellett egyéb programok is vártak, többek között bicikliversenyen, gyerekjátékokban, tombolán, retró bulin is részt vehettek a falu focipályáján.

A Bíborka néptánccsoport produkciója (Benedek Miklós felvétele)

A Bíborka néptánccsoport produkciója (Benedek Miklós felvétele)

A kép jobb oldalán Katona Ferenc, aki a Katival állt rajthoz a versenyen (Benedek Miklós felvétele)

A kép jobb oldalán Katona Ferenc, aki a Katival állt rajthoz a versenyen (Benedek Miklós felvétele)

A csacsiknak gondot okozott a vizesárok… (Benedek Miklós felvétele)

A csacsiknak gondot okozott a vizesárok… (Benedek Miklós felvétele)

… de a bicikliseknek nem (Benedek Miklós felvétele)

… de a bicikliseknek nem (Benedek Miklós felvétele)

A Szamárverseny ünnepélyes megnyitóján a szervezők képviseletében Katona Róbert köszöntötte az egybegyűlteket, valamint felléptek a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncosai és énekesei.

Katona Róbert a médiának adott nyilatkozatában a rendezvény múltjáról is szót ejtett.

– Ha a Szamárverseny történelmét szeretnénk feleleveníteni, akkor az egészet onnan kellene kezdeni, hogy hogyan is kerültek szamarak a falunkba. A legenda szerint vonattal szállították a szamarakat, és azok, akik megrendelték, nem vették át őket, mert nem tetszett nekik. A vonat ezt követően minden környező vasútállomáson megállt, és aprópénzért lehetett szamarat vásárolni. Hogy ez a történet igaz-e,  nem tudjuk, de tény, hogy egyidőben sok szamár volt a faluban, és főleg a szőlőtermesztésben használták őket. A szamárról azt kell tudni, hogy ha akar menni, akkor megy, ha nem akar, akkor nem megy, így elég sok problémát okoztak a szamarak. Több évtizeddel ezelőtt az őseink úgy döntöttek, hogy a szüret előtt önmaguk szórakoztatására szerveznek egy szamárversenyt, az azonban nem ezen a helyszínen volt. A rendezvény az évek során fesztiváljelleget öltött. Elmondhatom, hogy a legutóbbi harminc Szamárversenyen valamilyen módon részt vettem. Korábban gyerekként én is rendszeresen rajthoz álltam a kerékpárversenyen, amit akkoriban minden falubeli gyerek nagyon várt. A kerékpárverseny hosszú ideje a Szamárverseny részét képezi, és a mai napig nagyon népszerű a gyerekek körében. A falu számára ez a rendezvény már hagyományossá vált, s úgy érezzük, nem szabad megszakítani – mondta Katona, hozzátéve, hogy évek óta úgy szervezik meg a programokat, hogy a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki jól szórakozzon.

Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy a versenyben részt vett csacsik száma évek óta változatlan, és rendszeresen 12-13 egyed áll rajthoz; számuk az idén is 13 volt.

A csacsik, illetve hajtóik két versenyszámban versenyeztek. A szamaragolás során a hajtóknak szőrén kell megülniük a csacsikat, a másik versenyszámban pedig a hajtók egy kiskocsin ülnek, s így kell teljesíteniük a megadott távot. A szamarakhoz a csökönyösséget társítjuk, és az állatok ezt a tulajdonságukat meg is mutatták a versenyeken, ugyanis nem mindegyik volt hajlandó megindulni a versenybírák jelzésére, és sokszor az is nehézségbe ütközött, hogy a szamarak a pályán maradjanak, ha azonban lendületet vettek, akkor a megállításuk okozott nehézséget. Így azok a nézők, akik szép számban összegyűltek a pálya körül, nemcsak izgultak a versenyek kimenetelén, de jókat is szórakoztak, és nem csak a szamarakon.

Ha éppen olyan kedvük van, a szamarak nagy sebességet is el tudnak érni (Benedek Miklós felvétele)

Ha éppen olyan kedvük van, a szamarak nagy sebességet is el tudnak érni (Benedek Miklós felvétele)

A legfiatalabb versenybíró, aki tánc közben adja meg a jelzést (Benedek Miklós felvétele)

A legfiatalabb versenybíró, aki tánc közben adja meg a jelzést (Benedek Miklós felvétele)

Lába sem éri a földet…, de majdnem (Benedek Miklós felvétele)

Lába sem éri a földet…, de majdnem (Benedek Miklós felvétele)

Állítólag elől harap, hátul rúg. De látva, hogy milyen békésen legelészik, ki hiszi ezt el? (Benedek Miklós felvétele)

Állítólag elől harap, hátul rúg. De látva, hogy milyen békésen legelészik, ki hiszi ezt el? (Benedek Miklós felvétele)

A versenyek visszatérő résztvevője a tornyosi Katona Ferenc, akit a műsorvezetők a legidősebb versenyzőként mutattak be.

– Legalább harminc éve vannak szamaraim. Korábban birkákat tenyésztettem, és a szamarakat a birkákkal együtt tartottam. Amikor lett kis szamaram, azt megtartottam, és egyidőben 5-6 szamaram is volt. Készítettem a szamaraknak egy kiskocsit, és ha bárányok születtek, akkor abban vittük őket, vagy például az ételt, a nagykabátot szállították. Nem dolgoztattam őket, csak néha egy-egy kisebb földterületen megekéztük velük a kukoricát, hogy ne kelljen annyit kapálni. Több mint tíz éve járok versenyekre. Nem igazán készülök rájuk, annyit teszek, hogy megjáratom a szamarakat, hogy legyen kondíciójuk. Most két szamaram van, az egyiket a tavalyi Szamárversenyen fogtuk be legutóbb. Egy-egy szamár harminc évig is él, én ide most egy 12 és 16 éves csacsival jöttem, jelenleg nincs is több szamaram. Rendszeresen járok a buránysori (svetićevói) szamárversenyre is, de korábban több lehetőségünk volt versenyezni – fogalmazott Katona Ferenc, aki azt is hozzátette, hogy a korábbi években mindkét szamara volt már első helyezett a királyhalmi Szamárversenyen.

A közönség a várakozásoknak megfelelően, mint arra már utaltunk, jól szórakozott a rendezvényen, amelyen nagy találkozásokra, váratlan viszontlátásokra is sor került.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Ki itt belépsz… A rendezvény bejáratában egy árulkodó installáció várta a látogatókat (Benedek Miklós felvétele)