Szabadon választott születésnap

Hétfőn ünnepeljük a város napját, amikor is arra emlékezünk, hogy 1779. szeptember 1-jén Szabadka megkapta a szabad királyi város címet Mária Terézia magyar királynőtől. A város napja azonban nem mindig volt szeptember 1-jén. Az 1945-ben felálló egypártrendszer idején október 10-ét, a felszabadulás napját ünnepelték városnapként. 1944-ben azon a napon vonultak be ugyanis a partizánok és Vörös Hadsereg egységei Szabadkára. A város napjának megváltoztatására csak az egypártrendszer bukása után nyílt lehetőség. E heti tárcánkban azt elevenítjük fel, hogyan is vált szeptember 1-je ismét városunk ünnepévé.
Az első többpárti választásokat Szerbiában 1990 decemberében tartották meg, majd 1992-ben többpárti helyhatósági választásokra is sor került. Ez után az új összetételű községi képviselő-testület 1993-ban módosította Szabadka statútumát, többek között meghatározták a község elnevezését, jelképeit, hivatalos nyelveit és természetesen kijelölték a község napját is. A Magyar Szó 1993. július 11-ei számában a statútum módosításairól szóló közvitáról adtak részletes beszámolót. Ebből kiderül, hogy a község ünnepére több eltérő javaslat is érkezett. Slobodan Milošević Szerb Szocialista Pártja az addigi október 10-ei dátum mellett állt ki, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége május 7-ét ajánlotta, mert a legrégebbi oklevél, amely Szabadkát említi 1391. május 7-én keletkezett, a Szerb Radikális Párt pedig november 13-át akarta ünneppé nyilvánítani, mert 1918-ban ezen a napon vonultak be a szerb csapatok Szabadkára. A statútumügyi bizottság javaslata pedig egy semleges nap, szeptember 23., az ősz első napja volt. A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége viszont január 22-ét javasolta, amikor 1779-ben Szabadka elnyerte a szabad királyi város címét, mivel azonban többen tiltakoztak, hogy ugyanezen a napon 1942-ben Újvidéken olyan tragikus események történtek, amelyek sértik a szerb nép érzéseit, a VHDSZ elállt e javasolt dátumtól. A párt azonban kitartott a szabad királyi város címének elnyeréséhez kapcsolódó dátumhoz, így szeptember 1-jét javasolta a község napjának, azt a napot, amikor 1779-ben Szabadka főterén kihirdették, hogy a város elnyerte az akkor hőn áhított rangot. E dátumot aztán a VMDK is támogatta, és mivel a két párt többséget alkotott a képviselő-testületben, végül ez a dátum lett a befutó. A Magyar Szó 1993. november 7-én megjelent számában számolt be arról a képviselő-testületi ülésről, amelyen megszavazták a statútum módosításait.
„A jövőben tehát Szabadkát magyarul Szabadkának fogják nevezni. A község napja szeptember 1-je lesz, az a dátum, amikor a város 1779-ben elnyerte a szabad királyi városi státust. Hivatalos
használatban lesz a szerb, a horvát és a magyar nyelv. A város címere újra – a Városházán megtekinthető – régi címer lesz a kisdedet tartó Szűzanyával, Szent Terézzel és az oroszlánnal. A képviselő-testületnek nem egy, hanem két alelnöke lesz. A polgárok tetszés szerint alakíthatnak helyi közösséget…
A legtöbb vita a horvát nyelv hivatalos nyelvként való elismerése, valamint a község napja körül folyt. A VMDK-VHDSZ koalíció elvetette október 10-ét, azzal a megindoklással, hogy ártatlanok
vére tapad a felszabadulás e napjához, ugyanis ítélet nélkül több ezer magyart öltek meg a felszabadítók” – olvashatjuk az ülés összefoglalójában.
Szabadka szeptember 1-jét hosszú idő után 1994-ben ünnepelte meg ismét, igaz, szerény körülmények között, mivel javában dúltak a délszláv háborúk. Így azon a napon csupán a képviselő-testület tartott díszülést, amelyet alkalmi műsor követett.
„Tegnap a szabadkai képviselő-testület a második világháború óta első ízben ünnepelte szeptember elsejét a község napjaként, azt a napot, amikor 1779-ben beiktatták szabad királyi várossá. Most
szakított a hagyománnyal, amelynek keretében október tizedike, a felszabadulás napja volt a község
ünnepe.
Kasza József, a községi képviselő-testület elnöke magyar, majd szerb nyelven mondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy a község ezúttal ünnepelte első ízben a szabadon választott születésnapját. Rámutatott továbbá, hogy Szabadka a kedvezőtlen helyzete, a demokratikus polgári átalakulás elmaradása, a háború és a közelmúltban tombolt, soha sem tapasztalt infláció közepette is megőrizte méltóságát, polgárai egymást megbecsülve és féltve megőrizték egymást, nem ültek fel a háborús uszításnak, nem ment tönkre teljesen az oktatás, a gyógykezelés, a közművek szolgáltatása, és ellenállt a művelődési életben elterjedt primitivizmusnak. Mi több, példaként szolgál, és nemcsak Szerbiában, hanem világszerte is megbecsülik”– írta a Magyar Szó szeptember 2-án megjelent beszámolójában.
Azóta is minden szeptember 1-jén megünnepeljük városunk születésnapját.