Nemzet, kereszténység, béke

A cikkhez képgaléria tartozik.

Huszonkilencedik alkalommal szervezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség, a központi Szent István-napi rendezvényét Palicson. Emlékezés, főhajtás és ünnep is ez az esemény, amikor államalapító Szent István örökségének a megőrzését hangsúlyozzuk, mindazt amiben a magyarság szellemisége gyökeredzik, és ami a jövőbeni megmaradás zálogát jelenti.

Ezúttal is a Szent István-nap részét képezte az ünnepi szentimise, amit a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban tartottak meg. A misét msgr. dr. Székely János szombathelyi megyés püspök celebrálta. Azt követően a rendezvénysorozat a Palicsi-tó partján folytatódott, ahol a sétányon a látogatókat kézművesvásár, ételek, italok várták, a Vigadónál felállított színpadon pedig a Szabadkai Fúvószenekar lépett fel. Az ünnepi műsor a magyar himnusszal, valamint az új kenyér megáldásával kezdődött, ami a Szent István-nap fontos mozzanata, egyben hálaadás a termésért. Ez után Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Pásztor Bálint fordult a látogatókhoz, és osztotta meg a gondolatait, a beszédeket követően pedig megszegték az új kenyeret. A műsor záróakkordjaként a Dolly Plusssz zenekar gondoskodott a jó hangulatról. A Szent István-napi rendezvény jelmondata: „Légy erős, légy törhetetlen...” Jókai Mórtól ered, hiszen az idén emlékezünk meg nagy írónk születésének a kétszázadik évfordulójáról.

– Ha Trianonon múlt volna, ma bő száz évvel később, talán már nem tudnánk tolmács nélkül beszélgetni egymással. Szerencsére nem Trianonon múlt, hanem elsősorban Szent István királyon. Egy olyan korszakalkotó államférfin, aki több mint ezer évvel ezelőtt bátor és előrelátó döntések sorát hozta meg népével, nemzetével kapcsolatban. Maga mögé utasítva ezzel sok-sok kortársát, sőt utódját is – kezdte ünnepi beszédét Lázár János.

Lázár János szavai szerint az államalapítótól bátor és előrelátó döntés volt, hogy a magyar törzseket, apja Géza fejedelem örökségét folytatva, modern és erős államba szervezte, hogy országot adott egy népnek, amely nemzetté válhatott és megmaradhatott.

– Bátor és előrelátó döntés volt, hogy ezt a fiatal államot a keresztény Európa szerves részévé tette, amely ennek a közösségnek gyarapítója, sőt idővel a védőbástyájává vált, aminek voltaképpen megmaradt a mai napig – hallottuk Lázár Jánostól.

HASONLÓ SORSON OSZTOZVA
Magyarország építési és közlekedési minisztere párhuzamba vonta Magyarországot és Szerbiát, hiszen mint mondta, hasonló sorson osztoznak.

– Mindkét ország a kárvallottja annak, amit uniós politika címén Brüsszel művel. Magyarország azért, mert kizárólag politikai okokból nem kapja meg a jussát, a magyar embereket és vállalkozásokat illető uniós pénzeket, amikre a magyarok már rég rászolgáltak. Megtették ezt azzal, hogy megnyitották a piacukat a nagy európai multik előtt, bedobták a közösbe a tudásukat, tehetségüket, teljesítményüket, és azzal is, hogy betartottak és betartanak mindent, ami része a csatlakozási szerződésnek. Igaz, nem mondunk vakon igent semmire sem, ami nem volt része a megállapodásnak. A magyar állam ugyanis tizenöt éve nem enged az álláspontjából. Következetesen nemet mond a háborúra, a migrációra és a genderideológiára. Ezeket a kérdéseket nemcsak a következő emberöltő alapkérdéseinek, de a szuverenitásunk kérdésének is tekintjük – emelte ki a miniszter, és mint azt kifejtette, azt tartják helyesnek, hogy az országot érintő kérdésekben az ország dönthessen, legyen szó a háború és béke kérdéséről, vagy arról, hogy kikkel hajlandóak megosztani a hazát, vagy arról, hogy a szülők dönthessenek, milyen szellemben nevelik a gyermekeiket.

– A brüsszeli politika áldozata Szerbia is, beleértve az itt élő magyar közösséget. Ez az ország kénytelen eltűrni, hogy évtizedek óta csuklóztatják a csatlakozási feltételek teljesítésével, míg mások a sor végéről egyszerre a sor elejére ugorhatnak. A gyorsítósávos ukrán csatlakoztatás kizárólag Brüsszelnek érdeke, mert a mögötte álló erőközpont így üveggyöngyökért szerezheti meg a romokban levő ukrán gazdaságot, és egy hatalmas méretű piacot – fejtette ki Lázár János.

A miniszter ezek után a nemzeti identitás, a keresztény örökséghez való ragaszkodás és a békepártiság fontosságát hangsúlyozta. Mint azt kifejtette, itt Szerbiában más az akusztikája a mondottaknak, hiszen a délszláv háború nyomai még megmaradtak.

– Figyelmeztetnek bennünket arra, milyen veszélyt jelent egy háború. A jövő nem erre van, hanem épp a másik irányban. Nemzet, kereszténység, béke – ez a megmaradás és a gyarapodás útja, a nagy visszatérés Európa számára – hallottuk Lázár Jánostól.

SZIMBOLIKUS ÉS VALÓSÁGOS KAPCSOLATOK
A miniszter Szerbia, az itteni magyarság és Magyarország kapcsolatára is kitért.

– A határon innen és túl szimbolikus, de valóságos kapcsolatok is összekötnek egymással. Összeköt minket a múltunk és a kultúránk, a Duna és a Tisza, a sztrádáink összekapcsolása, az újraindított vasútvonal, a vasútfejlesztés, amit a tragédia beárnyékolt, ám célja változatlanul érvényes, még közelebb kerülni egymáshoz, még élőbbé tenni a kapcsolatainkat. Azonban még egy hatalmas lépést közösen meg kell tennünk: be kell vinnünk Szerbiát az unióba. Az itt élők megdolgoztak érte, rászolgáltak a csatlakozásra – mondta Lázár János.

Szavai szerint nemrég Magyarország és Szerbia az öklét rázta egymásra, nem pedig kezet nyújtott.

– Az, hogy az ellenségeskedésből mára szövetség, sőt barátság lehetett, tanulság azoknak, akik a magyarokat bezárkózással, arroganciával vagy elszigetelődéssel vádolják. Azoknak, akik azt hiszik, hogy a helyi identitások, a szülőföldhöz való ragaszkodás felülírható a népesség cserére, és azoknak is, akik a béke helyett háborúskodni akarnak. Olyan Európában hiszünk, ahol a határok nem elválasztanak, hanem megvédenek bennünket, ahogyan a kerítés az otthont, amin a kapu nyitva áll mindenki előtt, aki békével és a házigazda iránti tisztelettel érkezik. Ahol az utak nem az elvándorlást, a szülőföld hátrahagyását szolgálják, hanem a kenyérkereső emberek ingázását, a munkahelyteremtő tőke akadálytalan eljutását a kis településekre is. Azért építünk utat és vasutat, hogy az itt élő embereknek ne kelljen választaniuk a szülőföldjük és a megélhetésük között. Ez Szent István örökségének 2025-ben érvényes üzenete – szögezte le Lázár János.

MEGMARADNI, ERŐSNEK LENNI
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke kiemelte államalapító királyunk, Szent István több mint ezer éve, bölcsességgel, keresztényi alázattal és határozottsággal teremtette meg nemzeti szuverenitásunk alapjait.

– Amikor Európa keleti és nyugati hatalmai között kellett egyensúlyoznia, nem kötelezte el magát egyik irány mellett sem feltétel nélkül, hanem kizárólag a magyar érdek szerint hozott döntéseket. Ez az állhatatosság és előretekintés lett számunkra az öröksége. Olyan örökség, amely az egyetemleges nemzetet és annak részeként minket, vajdasági magyarokat is megmaradásra, önállóságra, saját jövőképünk megvalósítására kötelez. Ma, amikor Európa ismét bizonytalan idők elé néz, amikor kontinensünk értékválsággal küzd, amikor az illegális migráció, a rosszul értelmezett, önmagából kiforgatott szabadság és a háború továbbra is súlyos kihívást jelent, Szent István példája iránytű számunkra. Megmutatja, hogy egy közösség csak akkor maradhat „erős és törhetetlen”, ha világosan és határozottan áll ki saját érdekei, értékei és döntései mellett. Ezt tettük az elmúlt három évtizedben, és ezt tesszük ma is – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

Dr. Pásztor Bálint szerint a nemzeti szuverenitás nem jogi szakszó vagy elvont eszmény, hanem olyan mindennapi gyakorlat, amely áthatja életünket, döntéseinket, egész közösségünk létét.

– Ez az elv biztosítja, hogy mi, vajdasági magyarok kisebbségi helyzetünk ellenére valódi önállósággal rendelkezzünk, és döntéseink meghozatalakor mindig a saját közösségünk érdekét helyezzük az első helyre. Vajdasági magyarként pontosan tudjuk, hogy a szuverenitás egyik legfőbb feltétele a szilárd intézményrendszer megléte. Intézmények nélkül nincs valódi állam, de közösségi autonómia sem. Ezért a VMSZ az elmúlt három évtized során olyan intézményi hálózatot épített ki, amely lehetővé teszi, hogy saját magunk alakítsuk sorsunkat, és közösségünk jövője valóban a mi kezünkben legyen – emelte ki, majd sorra vette azt is, hogy a közösségi szuverenitás érdekében mik azok a feladatok, amiket a VMSZ meghatározott.

– Első lépésként kivívtuk és megerősítettük parlamenti, tartományi és önkormányzati jelenlétünket, hiszen csakis erős képviselettel tudjuk érdekeinket maradéktalanul érvényesíteni. Ennek eredményeként ma nemcsak jelen vagyunk ezekben a testületekben, hanem valódi, döntéseket befolyásoló politikai erőként működünk.

Ennek egyik utóbbi bizonyítéka például az, hogy amikor a kormány a tankönyvtörvény módosításába kezdett, még a parlamenti szakasz előtt elértük azt, hogy a tankönyveinkről továbbra is mi, magyarok döntsünk és azok egyenrangúak legyenek a szerb tankönyvekkel.
Intézményrendszerünk fontos pillére a Magyar Nemzeti Tanács, amely közösségünk autonómiájának megtestesülése. Az MNT több mint két és fél évtizedes történelme alatt olyan stabilitást, szakmaiságot és tekintélyt épített ki, ami példaként szolgál a többi Kárpát-medencei nemzetrészünk, de más nemzeti kisebbségek számára itthon és Európa-szerte.

Ugyanilyen fontosak számunkra önkormányzataink, hiszen nap mint nap bizonyítják, hogy képesek vagyunk saját településeink életét önállóan, a lakosság valós igényei szerint irányítani. Legyen szó akár kulturális fejlesztésekről, oktatásról, gazdasági és infrastrukturális beruházásokról vagy közösségi összefogásról, hiszen csak erős helyi közösségekből épülhet fel a valódi autonómia – mondta dr. Pásztor Bálint, aki azt is részletezte, hogy a szellemi utánpótlásunk intézményes alapja az Európa Kollégium, gazdasági téren pedig a Prosperitati Alapítvány vált szuverenitásunk nélkülözhetetlen elemévé, valamint nem feledkezhetünk meg a civil szervezetek, közösségi egyesületek, oktatási és kulturális intézményeink hálózatáról sem.

– Politikai érdekképviseletünk, történelmi egyházaink, intézményeink, civil szervezeteink összefogásával és napi szintű összekapaszkodásával értük el azt, hogy Vajdaság magyar közössége Európa egyik legerősebb és legszervezettebb nemzeti kisebbségévé vált. Ez az eredmény egyszerre büszkeség és kötelesség számunkra – hallottuk dr. Pásztor Bálinttól.

NEM A KÁOSZRA
A VMSZ elnöke az elmúlt időszak politikai eseményire is reflektált.

– Mind jól ismerjük az eltelt kilenc és fél hónap eseményeit. Míg kezdetben a tiltakozók azt követelték, hogy találják meg ennek a tragédiának a felelőseit, mára kiderült, nem erről van szó. Azt a társadalmi elégedetlenséget, amit az újvidéki tragédia okozott, eszközként használták fel arra, hogy módszeresen megosszák a szerbiai társadalmat. A megosztottság következtében az egyik oldal fokozatosan az intézményrendszer leépítésébe kezdett. Bejelentetlen tüntetések sorozata, az újvidéki városháza elleni támadás, erőszak. A nagyvárosokban önjelölt forradalmárok akadályozzák a mindennapi élet normális menetét, vagy teremtenek lincshangulatot a más politikai nézeteket vallókkal szemben. Mindezzel párhuzamosan követeltek szakértői kormányt, állították, hogy ha választások megtartására kerülne sor, nemcsak bojkottálnák azokat, hanem el is lehetetlenítenék a megtartásukat, majd néhány hétre rá már választásokat követeltek. Mára ez az egyetlen követelés: a választások – mondta.

Szavai szerint, az anarchista plénumosok célja az, hogy a választások napja olyan hangulatban teljen, mint az utóbbi napok estéi a nagyvárosokban, és botrányba fulladjon.

– Hogy azt lehessen mondani, nem ismerik el a választási eredményeket és nincs már parlament, nincs már kormány, helyettük csupán káosz és forradalom legyen. A háttérben az állam és annak minden intézménye lebénításának szándéka áll. Olyan légkör kikényszerítése, amelyben az állam nem működik államként. Ehhez mi nem fogunk asszisztálni. A választásokra folyamatosan készülünk, hiszen nem maradhat a közösség képviselet nélkül, bármikor is legyen a megmérettetés – tette hozzá a VMSZ elnöke.