Az allergiások körében a tavaszi virágzásokat követően a nyár végi parlagfű szezont tartják a legaktívabb időszaknak. Az országban minden ötödik személy él valamilyen szintű érzékenységgel a parlagfűre, a lakosság tíz százaléka pedig allergiás tüneteket is produkál. Tatjana Škorić, okleveles biológus, a szabadkai Közegészségügyi Intézet munkatársa szerint az egész év folyamán ez a periódus a legnehezebb ezeknek az embereknek.
– Jelenleg a csalán- és a kenderfélék szemcséi találhatóak meg a város levegőjében. Ezek alacsony koncentrációban vannak jelen, amely nem jelent különösebb veszélyt az arra érzékenyekre. Amely viszont sokakat érdekel, az a parlagfű helyzete. Ennek virágzása júniusban indult meg, emiatt az egész júliusi hónapot végig követtük mérésekkel. Még alacsony koncentráción áll, mindössze 5 szemcse található egy köbméter levegőben. A magas pollentartalmat augusztus második felére várhatjuk, mikor több száz szemcse lesz jelen egy köbméter levegőben. A parlagfűre érzékenyek már ismerik e növény ciklusait, így feltehetően fel is készültek erre az időszakra. Az elmúlt évek mérései alapján augusztus végén és szeptember első hetében kulminálódik a parlagfű pollenének koncentrációja – nyilatkozta a szakember, majd hozzátette, hogy a parlagfű hazánkban már évek óta honosnak számít, hiszen annyira elterjedt. Egy olyan gyomnövény, amely kiemelkedően ellenálló, a magvai képesek több száz kilométert utazni és addig megmaradni a talajban, amíg megfelelő körülmények nem adódnak a szárba szökkenéséhez.
– Invazív fajról van szó, amely nagyon jól alkalmazkodik az aktuális körülményekhez. Ezért is sorolják a biológiai inváziós növények közé. Gyorsan képes beállítani a fejlődési ciklusait azokhoz az időjárási körülmények, amelyek adottak számára. Vajdaságban már honosnak számít, és nagy a fenyegetettség, hogy lassan a magasabb, tengerszint feletti területeken is el fog terjedni. Korábban ajánlani tudtuk a parlagfű- allergiásoknak, hogy a legkritikusabb időszakot a hegyvidéken vagy a tengeren töltsék, ám most ez a lehetőség is veszélyben van e kártevő növény terjedése miatt. A klímaváltozás is kihatással van az ambrózia életére, amely azt eredményezi, hogy korábban és hosszabb ideig virágzik, ezzel gondot okozva sok polgárnak. Ennek megoldása a magképződés meggátolása lenne. A parlagfű reprodukciója egyébként is magas. A nagyobb szelek miatt nem csak azok az egyedek okoznak gondot, amelyek már jelen vannak nálunk, hanem a környező országokból is érkezik utánpótlás. Ezért lenne jó, ha az irtási akciók során összehangolva folyna a munka – részletezte a biológus.
Mint mondta, évekig városunk területe az egyik legterheltebb volt az országban a parlagfű elterjedése tekintetében, de a különböző kampányok láthatóan mérsékelték a helyzetet.
– A tavalyi és tavaly előtti években a legkritikusabb időszakban 500–600 szemcsét mértek egy köbméter levegőben. A klímafaktorokat is tekintetbe véve a 2018-as évben volt a legmagasabb az ambrózia koncentrációja, 1200 szemcsét is meghaladta köbméterenként. Ebben az évben mérték az elmúlt évek legmagasabb hőmérsékletét is, ami nagyban befolyásolja a parlagfű töménységét. Érdekes módon az elmúlt évek szárazsága viszont kihatott rá, lecsökkentette a saját fizikai aktivitását, hogy túléljen – mondta Tatjana Škorić.
A szakember azt is kiemelte, hogy a legújabb kutatások azt támasztják alá, hogy nem csak a parlagfű pollenje, hanem a teljes növény allergizáló, hiszen az a fehérje, amit minden egyes része tartalmaz, ugyanolyan problémákat képes okozni az arra érzékenyeknél, mint a pollenje. A szakember hangsúlyozta, hogy ez a növény annyira kitartó, hogy kiszorítja azokat a növényeket is, amelyek számunkra hasznosak. A legjobb megoldás az lenne, ha mindenki nagyobb gondot viselne a parlagfű folyamatos irtására lakhelye környékén, hiszen nem csak az arra érzékeny polgártársainknak teszünk ezzel jót, hanem magunknak is.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
