Több mint 600 kilométeres vízhálózatot üzemeltet a Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat. Ebből egy egységes rendszert képez a Szabadka-, a Radanovác- és Palics-vízhálózat, amelyet az 1-es és a 2-es számú ivóvíz-kitermelő telepből látnak el. Ez utóbbiban 5 aktív kút működik, míg az 1-es vízgyár területén 26 aktív kút van, amely most egy újabb kúttal gazdagodik. Ennek kapcsán tartottak sajtótájékoztatót, ahol Sugár György, a Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója elmondta, hogy saját költségből fedezték a 20 millió dináros beruházást.
– Az új kút kétszáz méter mélységű. A mennyiségi próbákat elvégezték. Például feltétel egy ilyen kút esetében, hogy legalább 25 liter per másodperc legyen a gyorsasága. De további próbákat is végeztünk. Mivel homokos területen helyezkedünk el, arra vonatkozóan is megvannak a paraméterek, hogy mennyi homok kerülhet a rendszerbe. Ezt követi a minőségi ellenőrzés, amely jóval összetettebb folyamat. Több pozitív eredménynek kell születnie ahhoz, hogy a paraméterei tökéletesek legyenek. Ivóvíz-minőségről van szó, ezért csak ezt követően helyezzük bele a rendszerbe – részletezte a kút üzembe helyezésének feltételeit Sugár György. Az igazgató azt is hozzátette, hogy a kút nem növeli a vízmennyiségét, csupán szinten tartja a meglévő kapacitásokat.
Szabadka átlagos napi fogyasztása körülbelül 16 ezer köbméter, de a nyári forróságban ez a 20 ezer köbmétert is elérheti, ami 20 százalékos növekedési igényt jelent. A kútfúrás és kútfelszerelés munkálatait Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere is megtekintette. Az 1-es vízgyár kapcsán hangsúlyozta, hogy az a város 75 százalékát látja el vízzel, ebbe a számba viszont nem tartoznak bele a kültelepülések. Míg a 2-es számú vízgyárát 2021-ben helyezték üzembe. A beruházás az Európai Központi Bank eszközeiből valósult meg.
– Fontos, hogy évről évre betervezzük ezeket a kútfúrásokat, ugyanis ezzel tudjuk biztosítani az ivóvíz folytonosságát a város területén – tette hozzá az alpolgármester. Arról is beszélt, hogy a közvállalat az 1-es számú vízgyárban töltetcserét realizált városi támogatással. A beruházás a tavalyi évben valósult meg, 100 millió dinár értékben. Mivel ez a vízgyár látja el a város legnagyobb részét tiszta, jó minőségű ivóvízzel, kiemelten fontos volt a töltetcsere, hiszen az vonja ki az arzént a vízből. Az új tervek és projektek kapcsán hozzátette, hogy a Zorka és a Makkehetes helyi közösség területén körülbelül 15 kilométer hosszan bővül a vízhálózat, amelyet szintén városi támogatással valósítanak meg. Alsó- és Felsőtavankút, Mérges, Ludas és Hajdújárás olyan
települések, amelyek többségében egyáltalán nincs vízszolgáltatás.
– Ezen szeretnénk változtatni. Növelnénk a királyhalmi vízgyár kapacitását, ezáltal pedig bővíteni az említett településen a vízhálózatot. Továbbá kiépíteni azt Hajdújáráson, Ludason és Noszán. A tervek szerint Alsó- és Felsőtavankút, Mérges helyi közösségek az 1-es vízgyárból fogják kapni a vizet – sorolta a további lehetőségeket az alpolgármester, de arra is kitért, hogy az ehhez szükséges építési engedélyek megvannak, amelyekre keresik a támogatási lehetőséget. Mindkét beruházás értéke jelentős. Királyhalom esetében 1,8 milliárd, míg Alsó- és Felsőtavankútnál
1,7 milliárd dináros beruházásról van szó. Szavait azzal összegezte Góli Csilla, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lobbierejét használva helyi szinten, tartományi, állami és nemzetközi szinten is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeken a településeken is tudják biztosítani az ivóvizet.
Nyitókép: Bartus Bella felvétele
