Betiltás egy sapka miatt

Száz évvel ezelőtt a szabadkai Katolikus Legényegylet műkedvelő csapata színre vitte Huszka Jenő Gül Baba című operettjét. Az egylet hétszer adta elő e darabot, majd a nyolcadikat, amelyre 1925. május 31-én pünkösdvasárnap került volna sor, az akkori SZHSZ Királyság hatóságai betiltották. Az akkori közállapotokról sokat elárul, hogy a betiltáshoz elegendő volt egy a színpadon használatos sapka. De mi kifogásuk lehetett egy fejfedővel a délszláv állam hatóságainak? A Bácsmegyei Napló május 31-ei számában a következőket olvashatjuk erről:
„A Gül babá-t a szuboticai Katholikus Legényegylet műkedvelő gárdája hozta színre néhány héttel ezelőtt és az operett eddigi előadásai ellen nem támasztott a rendőrség kifogást. A legényegylet vasárnap és hétfőn, pünkösd két napján újból műsorra akarta tűzni az operettet és erre a szokásos engedélyt kérte, a rendőrség azonban nem adta meg az engedélyt, hanem betiltotta a Gül baba további előadásait. 
A betiltó végzés indokolása szerint a rendőrség államellenes tendenciát lát az operett előadás rendezésében. A rendőrség szerint egyes jelenetek úgy vannak beállítva, hogy azok tendenciózusaknak látszanak és így például sértőnek tartja a hatóság a hadseregre, hogy az operettben, szereplő egyik szurtos, rongyos cigány-rajkó fejére katonasapkát adott a rendező. Ez és hasonló kifogások késztették a rendőrséget arra, hogy a magyar operettelőadást betiltsa. 
A Katholikus Legényegylet eddigi működésével már bebizonyította, hogy távol áll mindennemű politikától, a színpadán előadott darabok sem sérthették soha a legszigorúbb, szláv nacionalista érzelmeket sem és igy nincs semmi ok feltételezni, hogy egy esetleges rendezői tévedés államellenes vagy hadseregellenes tendenciát jelentene. A Katholikus Legényegylet vezetésében különben tekintélyes szlávok is helyet foglalnak s főhatósága a katholikus egyházi hatóság, amelyről talán a rendőrség se tételezi fel, hogy műkedvelő előadásait államellenes tüntetésre akarja felhasználni. 
A Katholikus Legényegylet egyébként értesülésünk szerint megfelebbezi a rendőrség betiltó végzését.”
De az ügy az előadás betiltásával még nem ért véget. A rendőrség alapos nyomozásba kezdett a szóban forgó sapka miatt. Sőt az előadás rendezőjét őrizetbe is vette. A Bácsmegyei Napló június 14-ei számában megjelent írás a következőképpen foglalta össze a nem mindennapi rendőrségi vizsgálatot:
„A Katolikus Legényegylet vezetőit több ízben kihallgatta ebben az ügyben a rendőrség. Az egyesület vezetői minden esetben hangsúlyozták, hogy a sajnálatos tévedésért senki sem felelős, mert az operett rendezője maga sem vette észre, hogy az egyetlen jelenetben néhány percig a színpadon időző gyermekszereplő katonasapkát tett a fejére; a hadsereget gúnyoló tendenciáról pedig annál kevésbé lehet szó, mert a Katolikus Legényegylet vezetőségében szlávok is helyet foglalnak és különben is az egyházi fenhatóság alatt álló egyesületet eddigi működésében is a szláv-magyar megértés gondolata vezette. Rámutattak a Katolikus Legényegylet vezetői kihallgatásuk során arra is, hogy az uccákon még ma is nagyon gyakran látható szerb katonasapka polgári egyének fején és addig, amíg a hatóságok ezt nem szüntetik meg, nem lehet kifogásolni azt sem, ha egy színpadi szereplő is ilyen katonasapkát visel. 
Többszöri kihallgatás után a rendőrség szombat délelötre ismét megidézte a Katolikus Legényegylet vezetőit, akik újból kijelentették, hogy a Gül baba rendezésénél mindennemű tendencia távol állott tőlük és a rendezés inkriminált részlete legfeljebb csak sajnálatos tévedésnek tekinthető. A rendőrség ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az előadás rendezője felelős mindenért, ami a színpadon történik és így azért is, hogy egy szurtos cigánygyerek fején szerb katona sapka volt, ami a rendőrség szerint a hadsereg kigúnyolásának tendenciájára enged következtetni.
A rendőrség ezen az alapon a Katokus Legényegylet vezetői között a rendőrségen megjelent Szedlák Lajos szobrászt, a Gül baba előadásának rendezőjét őrizetbe vette és megindítja ellene az eljárást. A Katolikus Legényegylet vezetősége természetesen mindent megtesz az örizetbevett rendezője érdekében és valószínű, hogy Szedlák Lajos hamarosan szabadlábra is fog kerülni.” 
A rendezőt végül felmentették a vádak alól, de csak egy év elteltével, 1926. július 5-én. Addig a darab előadásait betiltották, az egylet játékjogát elvették, az egylet munkáját ellehetetlenítették. A tárgyaláson kiderült, hogy az ominózus fejfedő nem katonasapka volt, hanem csupán a szerbiai mezőgazdasági iskola egyenruhakészletének egy darabja.