A Gutenberg utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit,
valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben
Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek a nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
Sorozatunk múlt heti részében egy olyan kertvárosi utcát mutattunk be, amely Bittermann Károlynak, a szabadkai nyomdászat úttörőjének a nevét viseli. A Kertváros helyi közösségben azonban van egy utca, amely Gutenbergről a nyomdászat egyetemes úttörőjéről kapta a nevét.
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg 1400 körül született Mainzban, patríciuscsaládban. Szülővárosát családja a 1420-as évek elején kénytelen volt elhagyni, a nemesség és a polgárság között dúló harcok miatt. Az 1430-as években Strasbourgban telepedtek le. Gutenberg 1447-ben visszatért Mainzba és itt teljesedett ki új mestersége. Kölcsönt vett fel nyomdájának felállítására. Gutenberg első, az utókorra is fennmaradt, nyomtatott terméke egy Weltgericht című vers volt, ezt a nyomdászmester a legelső betűgarnitúrájával készítette. Az 1448-ra nyomtatott asztronómiai kalendáriuma már jóval szebb betűkkel készült. Ezt követően egyházi megrendeléseket is kapott, többek között háromévi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulákat is nyomtatott. Fő műve azonban a Szentírás kinyomtatása volt, amely 641 lapon, oldalanként 42 soron, két hasábba szedve jelent meg. Annak érdekében, hogy a Biblia úgy nézzen ki, mintha kézzel írták volna, az iniciálékat és a díszítéseket kézzel festették meg. A munka így végül öt évet vett igénybe. De Gutenberg Bibliája még így is ötven százalékkal olcsóbb volt, mint a hagyományos, kézzel írt kódexek. Ez pedig igen vonzó ajánlat volt a vásárlók számára. Gutenberg a Biblia után egy Értekezés az elméről és a lelkiismeretről című kisebb könyvet és Aquinói Szent Tamás egy munkáját nyomtatta ki, majd befejezte nyomdászati tevékenységét és visszavonult. 1462-ben helyi érsek és a pápa ellentéte miatt kénytelen volt ismét elhagyni Mainzot. Néhány év múlva visszatért és az érsek kegydíjából tartotta fenn magát. 1468. február 3-án hunyt el szülővárosában. Gutenberg jelentősége nem abban áll, hogy feltalálta volna a könyvnyomtatást, hiszen előtte a kínaiak és a koreaiak már használtak nyomtatót. Maga Gutenberg is a papírt, valamint a nyomtatás ötletét a Távol-Keletről szerezte. Az ő történelmi jelentősége abban áll, hogy a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. Ezzel pedig lehetővé vált, hogy tömegtermelésben folyjon a könyvnyomtatás. Gutenberg találmánya előtt az írni-olvasás, a könyvek csak egy szűk társadalmi réteg kiváltsága volt. Gutenberg lehetővé tette, hogy a kultúra és a tudomány széles tömegekhez jusson el. Ezzel pedig új korszak kezdődött az emberiség történetében.
A Gutenberg utca mai elnevezését az akkori szabadkai községi képviselő-testület 2003. november 10-én megtartott 34. ülésén meghozott határozata alapján 2007-ben vette fel. Az utca korábban csak sorszámot viselt és 504. új utcaként volt feltüntetve.