Éljen május elseje!

Ez a hét a munka ünnepének köszönhetően egy hosszú hétvégével ér véget. Május elseje nem mellesleg országunkban kereken nyolcvan éve állami ünnep. 1945-ben Josip Broz Tito nyilvánította állami ünneppé május elsejét, és mindjárt abban az évben meg is ünnepelték azt. Tegyük hozzá, hogy ekkor még tartott a II. világháború. Jugoszláviában a horvátországi fronton folytak heves harcok. Berlinben pedig az utolsó nagy európai csata végső hadműveletei zajlottak. Hitler ekkor már halott volt, ő berlini bunkerében április 30-án önkezével vetett véget életének.
Szabadkán eközben nagyszabású rendezvényekkel ünnepelték meg május elsejét. A Magyar Szó május elsejei számában részletesen ismertették az ünnep menetrendjét:
„Május elsején reggel 6 órakor zenés ébresztő a városháza tornyáról.
Reggel 7 órakor gyülekezés a vállalatoknál, valamint a körökben, ahol menetoszlopokat szerveznek és reggel 8 órakor elindul az ünneplő menet lobogókkal és transzparensekkel a város főbb utcáin keresztül.
Kilenc órakor nagyszabású népgyülés lesz a Szabadság-téren, a népgyülés műsorának befejezése után az ünneplők kivonulnak a Városligetbe, ahol műsoros népünnepélyt rendeznek. A népünnepély keretében szórakoztató előadások, zeneszámok és sportrendezvények lesznek.
Este hét órakor ünnepi akadémiát rendeznek a Munkásotthonban és a Városi Színház nagytermében.”
Az ünnepségről szóló részletes beszámolót a Magyar Szó május 3-ai számában találjuk. E szerint a rendezvények már április 30-án elkezdődtek.
„A nagy ünnep előestéjén a szovjet és a hazai katonaság ünnepi ülést tartott a Városi Színházban, ahol a katonai parancsnokságok képviselőin kívül jelen voltak a népi hatóságok és szervezetek vezetői is. Az ülést Deszpotovics Koszta nyitotta meg, beszédében május elsejének történelmi jelentőségéről beszélt. Hangoztatta, hogy ez a nap világ dolgozó népei egységének a napja, s a dolgozóknak ötvenhat esztendeig kellett várakozniuk, hogy méltóképpen megülhessék. A diadalmas Vörös Hadsereg győzelmes előretörése tette lehetővé, hogy az idén Szubotica népe is szabadon ünnepelheti május elsejét. Tito marsal eleget tett a nép kívánságának azzal, hogy május elsejét állami ünneppé emelte, s ez egyben a munkásosztály egyik legszebb elismerését is jelenti.
Deszpotovics beszéde után Kruklikov szovjet kapitány beszélt a május elseje jelentőségéről orosz nyelven: Ljubinkovics Láza, a IIII. brigád politikai komesszárja ugyancsak a májusi ünnepet méltatta, majd Gottesmann Tibor, a kerületi Agitprop titkára fölolvasta a május elsejei munkaverseny szubotica győzteseinek névsorát.”
Maga az állami ünnep pedig a következőképpen zajlott le városunkban:
„Kedden reggel zenés ébresztő jelezte az ünnepnap kezdetét. A város lakossága körzetenként hatalmas menetoszlopokban vonult föl a város főterére, menetek élén mindenütt transzparensek
hirdették a munkásság ünnepét. A transzparenseken »Éljen május elseje«, »Éljen a munkásság ünnepe«, »Éljen a szabadságszerető népek ünnepe«. »Éljen a népek egysége és testvérisége« föliratok voltak szerb és magyar nyelven, A többezer emberből álló tömeg a városháza előtti főtéren gyülekezett, ahol megtartották, az ünnepség programját.
A májusi műsort Gottesmann Tibor nyitotta meg, majd Romac Zdravko alezredes mondott nagyhatású beszédet a nap történelmi jelentőségéről:
– Mi azért ünnepeljük május elsejét szabadon és örömmel mondotta –, mert fölszabadított országunkban nincsenek többé ötödik hadoszloposok és a dolgozó népnek más ellenségei. Senki ne gondolja azt hogy a spekulánsok és más ellenségek ugyanazt a politikát folytathatják, amelyet a régi Jugoszláviában folytattak. A munkásosztály, mint szabadságunk élgárdája, új politikai szellemet, új rezsimet hozott, amely nem az egyének, hanem a közösség, érdekeit szolgálja. A munkásosztály a
Kommunista Párton keresztül a népfölszabadító harcokban létrehozta az egészséges népi elemekkel való tökéletes együttműködést s ezzel egyesítette a nép valamennyi pozitív erőit.
Romac alezredes ezután az egységes népfront szerepéről és jelentőségéről beszélt, hangoztatta, hogy ez az antifasiszta organizáció fogja megőrizni a népfölszabadító harc vívmányait: megemlékezett a Jugoszlávia és Szovjetunió között létrejött barátsági szerződésről, majd a jugoszláv hadsereg ujabb győzelmes előretörését méltatta Trieszt felszabadításával.
Kopilov szovjet kapitány orosz nyelven beszélt a májusi ünnepről majd Szkenderovics Grga. a JNOF elnök mondott ünnepi beszédet” – írták kereken nyolcvan évvel ezelőtt a Magyar Szóban. A beszámolóban hozzátették, hogy a felvonulásokban közel 30 ezren vettek részt.