2024. május 19., vasárnap
SZABADKA UTCA- ÉS TÉRNEVEI (39.)

A Szép Ferenc utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Szép Ferenc utca a Sétaerdő előtt végighúzódó utca, amely annak a szabadkai magyar papnak, írónak és költőnek állít emléket, aki városunk sajtójának úttörője volt. Az utca Szabadka valamikori északi sánca mentén jött létre.
Szép Ferenc 1809. július 3-án született Szabadkán. 1833-ban szentelték fel pappá. Volt káplán többek között Futakon, Parabutyon, Csávolyon és Temerinben. 1841-ben került vissza Szabadkára, ahol előbb a Szent Rókus-templom plébániájára, majd a Szent Teréz-templom főplébániájára került. Papi teendői mellett az irodalom terén is munkálkodott. Imakönyveket fordított, verseket írt. 1837-ben jelent meg Bács vármegye év-századai című műve. 1847-ben a gyümölcsfatermesztés és nemesítésről írt értekezést. Neki tulajdonítják az első, 1847. évi szabadkai kalendárium kiadását. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt szerkesztette az első szabadkai lapot, a Honunk Állapotát. A lap Bitterman Károly nyomdájában készült. Első száma 1848. november 3-án látott napvilágot és hetente egyszer jelent meg. A hetilap főleg rövid harctéri híreket közölt a szabadkai olvasóközönség számára. A Honunk Állapota tíz szám után, 1849. január 5-én szűnt meg. 1849 tavaszán a pest-budai Közlöny című hivatalos lap kivonatait adta ki Szép Ferenc. Így gondoskodott arról, hogy a szabadkaiak is megismerhessék az 1849. április 14-én elfogadott Függetlenségi nyilatkozat szövegét. Szép Ferenc azonban nem csak lapok szerkesztésével és kiadásával állt ki a szabadságharc ügye mellett. A harcba vonuló szabadkai katonákat lelkészként elkísérte a táborba. A világosi fegyverletétel után így menekülnie kellett Szabadkáról. 1851-ben térhetett vissza szülővárosába. Pályázott a Szent Teréz-templom plébánosi állására. 1854-ben meg is választották plébánosnak, de Kunszt József érsek csak egy év múlva erősítette meg a megválasztását. Szép Ferenc nem sokáig tölthette be ezt az állást, ugyanis 1856. szeptember 10-én szívszélhűdésben elhunyt.
A Szép Ferenc utca 1918 előtt a Felső sánc utca nevet viselte. Miután Szabadka 1779-ben megkapta a szabad királyi városi címet, 1780-ban a várost három oldalról, északról, nyugatról és délről sáncokkal vették körül. Az északi, vagy felső sánc a régi gubógyár és a Halasi úti kaszárnya között húzódott. E sánc vonalán jött létre a Felső sánc utca. E nevet egészen az I. világháború végéig viselte. Nem mellesleg néhány évvel a sáncok építése előtt a mai Sétaerdő helyén eperfaültetvényt létesítettek, annak érdekében, hogy fellendítsék a selyemhernyó-tenyésztést. Az ültetvényt elhanyagolták, ezért 1796-ban új eperfakertet létesítettek, de szintén kevés sikerrel. A területet a XIX. század közepén rendezték és alakították át sétaerdővé. A fás területet ekkoriban Városligetnek nevezték, de Epres erdőként is ismerték, később a Sétaerdő elnevezést kapta. A Felső sánc utca az I. világháború után erről a területről kapta a Sétaerdő utca (Dudova ulica) elnevezést. Az utcát a II. világháború után Szép Ferencről nevezték el, amit azóta is visel. Szép Ferenc emlékét az utca mellett a Szent Teréz-székesegyház előtt 2006-ban felállított szobor is őrzi.

Nyitókép: Az utca a szabadkai sajtó úttörőjének állít emléket / Patyi Szilárd felvétele