2024. április 20., szombat
SZABADKA ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE NYOMÁBAN (2.)

A Szabadkai Kereskedelmi Bank palotája

Szűcs Balázs: Nagyon fontos megőrizni a díszítőelemeket, a rengeteg jelképet

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

Szabadka a szecesszió városa, amit a város bejáratánál felállított városnévtáblák is jeleznek az ide látogatóknak. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. A tartományi kormány 1991-ben elfogadta a városmagban található épületek védetté nyilvánítását, ugyanakkor a külvárosban is számos szecessziós épület fellelhető, melyek magántulajdonban állnak. Különlegességük ellenére ezek a védett alkotások az idő előrehaladtával felújítást igényelnek, s ehhez a Műemlékvédelmi Intézet feltételeit szükséges követni. Az intézet szabályzata kitér arra, hogy ügyelni kell az épület eredeti formájának visszaállítására, beleértve az ornamentikát, az eredeti fa nyílászárókat, a tetőcserép identikusságát. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgettünk.
Jakab Dezső és Komor Marcell neve sokaknak ismerősen cseng, hiszen Szabadkán több épületet is ők terveztek. A Szabadkai Kereskedelmi Bank palotája, azaz a sokak által Putnik épületeként is emlegetett ingatlan is az ő alkotásuk. Egy harmadik híres építész, Macskovity Titusz volt az épület kivitelezője és egyben az építkezés főfelügyelője. Ez az ingatlan volt már bank, butik, étterem, utazási iroda, most pedig cipőüzlet és könyvesbolt.
 

Rengeteg helyet kapott a Zsolnay kerámia / Molnár Edvárd felvétele

Rengeteg helyet kapott a Zsolnay kerámia / Molnár Edvárd felvétele

– Szabadka Vidéki és Kereskedelmi Bank Rt. volt az eredeti neve annak a cégnek, amely itt építkezett 1907-ben. A ház egy kisebb telekre épült, ami azért érdekes, mert a korzó akkorra már kialakult a maga eklektikus, körgyűrűs szerkezetével, tehát rengeteg reneszánsz, néhány barokk, illetve barokkos stílusú épülettel. Ide kellett bravúrosan beilleszteni egy új épületet, ami már egy újabb kornak a kezdete volt, méghozzá a magyar szecesszió kora. A Zsinagóga és a Városháza felépítése után Komor Marcellt és Jakab Dezsőt öt évig nem látták a városban, hiszen az egész monarchiában ismertek voltak. Mikor visszajöttek, megtervezték ezt a gyönyörű épületet. Addigra nagyon jóba lettek a Zsolnay céggel, és ami lemaradt a Zsinagógáról, az ezen az épületen erőteljesen megmutatkozik. A Zsolnay kerámia itt teljes fényében ragyog. Rengeteg helyet kapott, nem csak a tetőn, hanem az ornamentikán, a díszítéseken is. Ez az épület már a szecesszió magyar változata volt, és korai hírnöke a színre lépő modern építészetnek. Tipikus városi épület volt: lent üzlethelyiség, ahol a bank működött, illetve egy étterem, fent pedig négy lakás – részletezte az igazgató.
A téglalap alakú épületet Zsolnay kerámiából készült, sárga és kék virág ornamentikában díszített, koronázó párkány futja körül. Az ingatlan magas és játékos tagolású, bemélyedések, kitüremkedések vannak rajta, ami miatt összetett a tetőszerkezete is.

Apró-cseprő munkálatok akadnak, például a cementlap burkolattal a folyosón / Molnár Edvárd felvétele

Apró-cseprő munkálatok akadnak, például a cementlap burkolattal a folyosón / Molnár Edvárd felvétele

– Nincs rossz állapotban az épület, a karbantartás viszont állandóan szükséges. Az ornamentika szépen áll, nem hullik, mint ahogyan más épületeknél. Nagyon fontos megőrizni a díszítőelemeket, a rengeteg jelképet. A díszes bejáratnál két oszlop emelkedik, a kapu felett látható egy kaptár, a spórolást, a gyűjtögetést, a szorgalmat jelképezi. Szimbolikus a mókus, ami gyűjtöget, tömködi a magokat a szájába, ugyanúgy ezt a jelentést hordozza. Látszik, hogy az ingatlant banképületnek tervezték. A 60-as években az otromba beavatkozás során a sarki bejáratot nem az eredeti formájába újították fel. A sarkon pincelejáró volt a kincstárba. Ezt megemelték és jelenleg egy könyvesbolt bejárataként szolgál – tette hozzá Szűcs Balázs.
Az épület magántulajdonban van, 1992-ben hozták rendbe a homlokzatot, újrafestették, lecserélték a díszítőelemek hiányzó részeit, valamint az eltöredezett Zsolnay kerámialapokat. Nincs tervben az épület felújítása, ám oda kell rá figyelni, hogy méltó legyen Szabadka magyar szecessziós jellegéhez.

Eredetileg az épület sarkán volt a kincstárba vezető lejárat / A Műemlékvédelmi Intézet archívuma

Eredetileg az épület sarkán volt a kincstárba vezető lejárat / A Műemlékvédelmi Intézet archívuma

Nyitókép: A mókus is a spórolást, a gyűjtögetést, a szorgalmat jelképezi / Molnár Edvárd felvétele