A Szabadkai Kereskedelmi Bank palotája

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

Szabadka a szecesszió városa, amit a város bejáratánál felállított városnévtáblák is jeleznek az ide látogatóknak. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. A tartományi kormány 1991-ben elfogadta a városmagban található épületek védetté nyilvánítását, ugyanakkor a külvárosban is számos szecessziós épület fellelhető, melyek magántulajdonban állnak. Különlegességük ellenére ezek a védett alkotások az idő előrehaladtával felújítást igényelnek, s ehhez a Műemlékvédelmi Intézet feltételeit szükséges követni. Az intézet szabályzata kitér arra, hogy ügyelni kell az épület eredeti formájának visszaállítására, beleértve az ornamentikát, az eredeti fa nyílászárókat, a tetőcserép identikusságát. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgettünk.
Jakab Dezső és Komor Marcell neve sokaknak ismerősen cseng, hiszen Szabadkán több épületet is ők terveztek. A Szabadkai Kereskedelmi Bank palotája, azaz a sokak által Putnik épületeként is emlegetett ingatlan is az ő alkotásuk. Egy harmadik híres építész, Macskovity Titusz volt az épület kivitelezője és egyben az építkezés főfelügyelője. Ez az ingatlan volt már bank, butik, étterem, utazási iroda, most pedig cipőüzlet és könyvesbolt.
 

– Szabadka Vidéki és Kereskedelmi Bank Rt. volt az eredeti neve annak a cégnek, amely itt építkezett 1907-ben. A ház egy kisebb telekre épült, ami azért érdekes, mert a korzó akkorra már kialakult a maga eklektikus, körgyűrűs szerkezetével, tehát rengeteg reneszánsz, néhány barokk, illetve barokkos stílusú épülettel. Ide kellett bravúrosan beilleszteni egy új épületet, ami már egy újabb kornak a kezdete volt, méghozzá a magyar szecesszió kora. A Zsinagóga és a Városháza felépítése után Komor Marcellt és Jakab Dezsőt öt évig nem látták a városban, hiszen az egész monarchiában ismertek voltak. Mikor visszajöttek, megtervezték ezt a gyönyörű épületet. Addigra nagyon jóba lettek a Zsolnay céggel, és ami lemaradt a Zsinagógáról, az ezen az épületen erőteljesen megmutatkozik. A Zsolnay kerámia itt teljes fényében ragyog. Rengeteg helyet kapott, nem csak a tetőn, hanem az ornamentikán, a díszítéseken is. Ez az épület már a szecesszió magyar változata volt, és korai hírnöke a színre lépő modern építészetnek. Tipikus városi épület volt: lent üzlethelyiség, ahol a bank működött, illetve egy étterem, fent pedig négy lakás – részletezte az igazgató.
A téglalap alakú épületet Zsolnay kerámiából készült, sárga és kék virág ornamentikában díszített, koronázó párkány futja körül. Az ingatlan magas és játékos tagolású, bemélyedések, kitüremkedések vannak rajta, ami miatt összetett a tetőszerkezete is.

– Nincs rossz állapotban az épület, a karbantartás viszont állandóan szükséges. Az ornamentika szépen áll, nem hullik, mint ahogyan más épületeknél. Nagyon fontos megőrizni a díszítőelemeket, a rengeteg jelképet. A díszes bejáratnál két oszlop emelkedik, a kapu felett látható egy kaptár, a spórolást, a gyűjtögetést, a szorgalmat jelképezi. Szimbolikus a mókus, ami gyűjtöget, tömködi a magokat a szájába, ugyanúgy ezt a jelentést hordozza. Látszik, hogy az ingatlant banképületnek tervezték. A 60-as években az otromba beavatkozás során a sarki bejáratot nem az eredeti formájába újították fel. A sarkon pincelejáró volt a kincstárba. Ezt megemelték és jelenleg egy könyvesbolt bejárataként szolgál – tette hozzá Szűcs Balázs.
Az épület magántulajdonban van, 1992-ben hozták rendbe a homlokzatot, újrafestették, lecserélték a díszítőelemek hiányzó részeit, valamint az eltöredezett Zsolnay kerámialapokat. Nincs tervben az épület felújítása, ám oda kell rá figyelni, hogy méltó legyen Szabadka magyar szecessziós jellegéhez.