2024. április 20., szombat
SZABADKA UTCA- ÉS TÉRNEVEI (30.)

A József Attila utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A József Attila utca a Szent Teréz tértől egészen a Mayer fivérek utcáig húzódik. Az utca, amely városunk egyik legrégebbi egyesületének ad otthont, hosszú ideje viseli a magyar költészet kiemelkedő személyiségének nevét.
József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb és legeredetibb alakja. A költő 1905. április 11-én született Budapesten, munkásosztálybeli családban. Hatodik gyermekként jött a világra, de három testvére még a születése előtt elhunyt. Édesapja háromévesen hagyta el a családot. Édesanyja csak nagy nehézségek árán tudta eltartani gyermekeit, napszámosi munkát végzett, úri házaknál mosott, vasalt és takarított. Ám még ez sem volt elég, hogy tisztes megélhetést biztosítson gyermekeinek, így két kisebbik gyermekét, köztük a kis Attilát, egy időre a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, ahonnan a testvérek nevelőszülőkhöz kerültek. Miután a testvérek visszatértek édesanyjukhoz, a család sokat költözött, Attila pedig alkalmi munkákat vállalt. Édesanyja 1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette gondozásba. Egy jó középiskolába íratta Attilát, aki később a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy tanár lehessen. A költő itt írta Tiszta szívvel című provokatív versét, ami miatt Horger Antall professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemeken folytatta tanulmányait. Először Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult és tökéletesítette nyelvtudását. Külföldi tartózkodása alatt kezdett el szimpatizálni a kommunista tanokkal, majd hazatérve Magyarországra belépett az illegális munkásmozgalomba. Neve irodalmi körökben ekkor már ismert volt, versei neves napilapokban és irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Zaklatott magánélete, a megélhetés nehézségei, egzisztenciális félelmei azonban fokozatosan felőrölték idegrendszerét. 1937. december 3-án, a már zavaros elmeállapotú költő Balatonszárszón, vonatbalesetben vesztette életét. Az, hogy öngyilkosságot követett el, vagy pusztán csak balesetről van-e szó, a mai napig vita tárgyát képezi.
A József Attila utca a dualizmus korában a Harmat utca nevet viselte, majd a két világháború között Vuković utcára keresztelték át. Mai elnevezését a II. világháború után kapta az utca. A titói Jugoszláviában ugyanis József Attilát, munkásosztálybeli származása és kommunista kötődése miatt tisztelet övezte. Nem mellékes, hogy az utca ad otthont a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületnek, a Népkör után, Szabadka második legrégebbi folyamatosan működő kulturális szervezetének. Az egyesület jogelődje az Iparos Dalárda 1898-ban alakult meg. Lányi Ernő zeneszerző, karnagy, a Szabadkai Zeneiskola felvirágoztatójának nevét 1963-ban vették fel. Az egyesület székháza az utca 32-es házszáma alatt található.

Nyitókép: Az utca a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának nevét viseli / Patyi Szilárd felvétele