Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Lazar Nešić tér az új városháza előtt található, amely a partizánmozgalom egyik jeles személyiségének a nevét viseli. A közterület hosszú múltra tekint vissza, és közben elnevezése is többször változott.
A tér a XVIII. század második felében alakult ki az akkor itt található Szegedi kapunál. Ebben az időben az új városháza helyén még lovassági laktanya állt, amelynek homlokzata a térre nézett. Egy 1869-ben készült várostérkép szerint a közterület neve Ezredesi tér volt. Egy 1884-es térképen viszont már Hunyadi tér néven szerepelt a tér. Ez utóbbi elnevezést aztán a dualizmus korának hátralévő részében meg is őrizte. Tegyük hozzá, hogy városunk történelme szorosan kötődik a Hunyadi családhoz. Szabadkát 1439. május 9-én – amely akkor Zabothka nevet viselő mezőváros volt – Albert király adta zálogba Hunyadi Jánosnak azért a 2757 aranyforintért cserébe, amit Söreg, Görény, Orsova és Miháld királyi várak erődítésére fordított. Hunyadi János 1456. augusztus 11-én bekövetkezett halála után Szabadkát sógora, Szilágyi Mihály örökölte. Szilágyi Mihály 1460-ban egy a törökökkel vívott csatában fogságba esett, majd kivégezték. Mivel Szilágyi örökös nélkül halt meg, birtokai, köztük Szabadka is, Mátyás király tulajdonába kerültek. Szabadkát a környező településekkel együtt a király 1462. február 17-én anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Szilágyi Erzsébet 1464-ig birtokolta városunkat. Ez után a Pongrácz család birtokolta Szabadkát, de a mezőváros egyszer még visszakerült Mátyás családjához. II. Ulászló ugyanis 1501-ben Corvin Jánosnak, Mátyás házasságon kívül született fiának adományozta Szabadkát az oppelni hercegségért cserébe. Corvin János 1504. október 12-én meghalt, két gyermeke fiatalon elhunyt. Ezzel véget ért a Hunyadiak kora.
Az I világháború végét követő impériumváltás után a Hunyadi teret átnevezték, Radomir Putnik után, Putnik vajda térre. Radomir Putnik a Szerb Királyság hadseregének vezérkari főnöke volt a Balkáni háborúk és az I. világháború idején. A szerb hadsereg az ő vezetése alatt aratott győzelmet többek között 1912-ben az oszmánok felett Kumanovónál és 1914-ben az osztrák-magyarok felett Cernél, valamint Kolubaránál.
A tér mai elnevezését a II. világháború után kapta. Lazar Nešić 1902. április 19-én született Zentán. Még gyermekkorában anyjával és testvéreivel Szabadkára költöztek. Ő volt a Jugoszláv Kommunista Párt szabadkai körzeti bizottságának titkára. 1941 áprilisában letartóztatták. A városházán lévő rendőrségi fogdában megkínozták, tíz nappal később agyonlőtték. A téren, az ott található banképület előtt, egyébként megtalálható Lazar Nešić bronzból készült mellszobra is, amely Kizúr István és Matko Vuković, a partizánmozgalom két másik jeles személyiségének szobra mellett áll.
Nyitókép: A tér az új városháza előtt található / Patyi Szilárd felvétele
