Az engedély szerint kétszáz sertést tarthatnának, de csak százat tenyésztenek (Fotó: Molnár Edvárd)
Dögszagra és a higiénia hiányára panaszkodik Kőműves Péter és Kurunczi Simon Pescsara helyi közösségi lakos. Elmondásuk szerint Jenei Csaba, sertéstenyésztéssel foglakozó szomszédjuk, az előírásoknak nem megfelelő körülmények között neveli jószágait, és emiatt – különösen nyáron – este 7 órától a reggeli órákig nem tudnak az udvarukban tartózkodni.
A kert tövében lévő ólból elviselhetetlen szag árad, a megtermett gyümölcsöt sem tudják elfogyasztani – állítják a szomszédok
Jeneiék korábban jó szomszédi viszonyt ápoltak a környezetükben élőkkel, akik, amióta szomszédjuk felvirágoztatta vállalkozását, folyamatosan feljelentéseket tesznek fel ellene.
– Elviselhetetlen szagokat áraszt magából az az ól, ahol több mint hetven göbét tart a szomszéd. Éjszaka nem tudunk nyitott ablaknál aludni, ami különösen zavaró nyáron. A nagy kertemben történő munkálataim is hiábavalóak voltak, hiszen semmilyen ott termett gyümölcsöt vagy zöldséget nem ehetünk, azért mert még főzés-sütés után is érződik rajtuk az állatok szaga – panaszkodott Kőműves Péter. A feleségem hiába mossa ki a ruhákat, a szag mindenhol ott van.
A környéken élők összefogtak, és egy levélben kérelmezték a várostól, hogy tegyen valamit az ügyük érdekében. A papírt negyvenen írták alá.
– Megszerveztem az aláírásgyűjtést, elmentem vele minden illetékes szervhez, de továbbra sem történt semmilyen változás. A szomszéd ólja közvetlenül a kertem kerítésében van, az ablakait nem csukja be, így ha abból az irányból fúj a szél, akkor az egész házban érezhető a bűz. A kutam, ahonnan a vizet isszuk, 20 méternyire van az óltól, és mivel a szomszéd ritkán tisztítja az emésztőgödrét, így attól tartunk, hogy hamarosan piszkos és fertőző vizet fogunk fogyasztani – mondta elkeseredetten Kurunczi Simon.
– Nemcsak a szaggal van problémánk, hanem azzal a dögkúttal is, ahova Jeneiék az kimúlt állatokat dobálják. Sokszor elfelejtik betakarni homokkal és mésszel a gödröt. Volt, amikor a kertemben találtam állati maradványokat, mert a kutyák és a macskák széthordják, amit a szomszéd mulasztás miatt nem fedett be – fejezte ki sérelmét Josipa, Jeneiék kertszomszédja.
A városi közigazgatás 2010 novemberében hozott rendelete meghatározza és szabályozza a háziállatok tartását a város területén. A rendelet három övezetet említ: olyat, ahol egyáltalán nem tarthatnak haszonállatot, átmeneti övezetet és szabad övezetet. A szabályzat szerint a Josipa Kulumba utcában élők a szabad övezethez tartoznak, így ők összesen 100 sertést tarthatnak.
– Mikor két éve elindítottuk a vállalkozásunkat, akkor minden szükséges papírt és engedélyt beszereztünk az illetékes szervektől. A papírok alapján jogom van ahhoz, hogy 200 sertést tartsak ezen a területen, de csak száz sertésem van – nyilatkozta Jenei Mária. A feljelentések gyakoriak, Szabadkán nem a mi farmunk az egyetlen, ahol ilyesmivel foglalkoznak, legalább 20 sertéstenyészet van, de ott a szomszédok nem csinálnak ebből problémát. Sokszor volt nálunk a kommunális rendőrség, az állatorvosi felügyelőség, de mindig mindent rendben találtak. Ha kicsit lehűl a levegő, akkor a szagok is gyengülni fognak. A jószágokat élve szállítjuk innen el, ugyanis szerződésünk van egy magánvállalattal, tehát ezen a helyen nem vágunk le állatot. Nem értem tehát, hogy miért panaszkodnak dögszagra, esetleg az újabb fajta tápoknak lehet kellemetlenebb illatuk. Engedélyezetten tartunk dögkutat is, amit deszkával fedünk be – állította Mária, majd hozzátette, hogy becsületsértésnek érzi a szomszédok állításait. Azt mondta, ha nem hagynak fel a feljelentésekkel, akkor perre viszi az ügyet.
