Szabadkán a mái napig él a legenda, miszerint egy kiszáríthatatlan mocsárba emelték a Szentháromság-emlékművet. A mocsár csak úgy száradhatott ki, hogy az emberek hosszú ideig ajándékokat vittek arra a helyre, így adva hálát Istennek, majd ott építhették meg a Szentháromság-emlékművet. Igazság szerint a barokk szoboregyüttes 1815. augusztus 20-án készült el és került az akkori központi piactérre. Alkotója Karl Salzer zombori mester. Bajsai Vojnits Mátyás, Maria Theresiopolis Szabad Királyi Város egykori bírája pénzelte a szoborcsoport elkészítését. Fia emlékének szentelte.
Szabadkán ez volt az első köztéri szobor. Ma a székesegyház és a püspökség épülete közötti parkban látható. 1964-ben került a mostani helyére.
Az emlékmű háromlépcsős alapzatból áll, melynek első oldalán feliratos tábla tekinthető meg. Az alapzatra kerültek a szentek szobrai. A központi figura a szeplőtelen fogantatást ábrázolja, oldalán egy-egy angyallal, a háttérben pedig megjelenik Szent Máté alakja is. A háromoldalú oszlopot felhők díszítik, a csúcsán pedig ott van a Szentháromságot ábrázoló szobor, fémből készült sugarakkal és kereszttel.
Az emlékmű eredetileg festett volt. A földgömb világoskék, a felhők hamuszürkék, a szentek arca pedig fényes, fehér színt kapott. Amikor 1912-ben először került sor a felújításra, a szobrokat már nem festették újra, mivel a hívők ezt nem tartották helyesnek. Ma már hiányzik a bal oldali kereszt, a jobb oldali horgony, amelyek valószínűleg fémből készültek. 2006-ban ismeretlen tettesek áldozatává vált az egyik angyal, ledöntötték. Az eset után a Községközi Műemlékvédelmi Intézet végzett újabb felújításokat az egész szoborcsoporton.
