Az élelmiszerbiztonsági törvényből, amely 2009-ben lépett hatályba, kimaradt a vendéglátóipari létesítményekben, a gyorsétteremekben, valamint az iskolai büfékben és a menzákon felszolgált élelmiszerek folyamatos ellenőrzésének szükségességét tartalmazó passzus. A kereskedelemben az alkalmazottakat és a munkafelületeket is megvizsgálták, 2008-ban 29-ből 24 esetben nem felelt meg a minta az elvárásoknak, 2010-ben pedig 7-ből 6 esetben nem voltak kielégítőek az eredmények.
A Közegészségügyi Intézet munkatársai a szabadkai Regionális Gazdasági Kamarában tartottak előadást az új törvény hiányosságairól. Dr. Zorica Mamužić Kukić elmondta, hogy az új törvényt hatályba lépése előtt ellenőrizték a nyersanyag és a forgalomba került élelmiszerek minőségét is. Ugyanakkor az egészségügyi felügyelőség rendszeresen megvizsgálta a forgalomban levő élelmiszereket, ami évente legalább 15 mintavételt jelentett 1000 lakosra nézve. Akkor az effajta ellenőrzés részletes képet adott például a gyorséttermekben felszolgált élelmiszerek minőségéről, valamint a fagylaltokról is. Az akkor érvényben levő stratégia és az éves jelentések alapján tervezték a következő évi ellenőrzéseket. Azokat az élelmiszereket, amelyeknél valamilyen gyakori rendellenességet vettek észre, a következő évben gyakrabban ellenőrizték. Ezekben az esetekben a vizsgálat költségei – amennyiben a mintavétel után nem fedeztek fel hiányosságot – az államot terhelték. Az új élelmiszerbiztonsági törvény értelmében viszont a mintavételt minden esetben a forgalmazónak vagy a gyártónak kell kifizetnie.
A szakember összehasonlította az észak-bácskai körzet területén 2008-as ellenőrzések eredményeit a 2010-ben végzettekkel. Míg 2008-ban 199 mintát vettek a cukrászdákban felszolgált élelmiszerekből, addig 2010-ben csupán 32-t. A vendéglátóipari létesítményekben 2008-ban 455 mintát vettek, 2010-ben viszont 193-at, a gyorséttermekben pedig 2008-ban 89 mintát vettek, 2010-ben csupán 8-at. A kereskedelmi forgalomban levő élelmiszerekből 2008-ban 225, 2010-ben pedig 13 mintát vettek, ebből 4 esetben a minta nem felelt meg az elvárásoknak. A kereskedelemben az alkalmazottakat és a munkafelületeket is megvizsgálták, 2008-ban a 29-ből 24 esetben nem felelt meg a minta az elvárásoknak, 2010-ben pedig 7-ből 6 esetben nem voltak kielégítőek az eredmények.
– Ezekből az adatokból is látszik, hogy a 2010-ben kapott adatokból nem lehet valós képet kapni az élelmiszer minőségéről. Ezért is fordultunk a gazdasági kamarához, hogy együttesen próbáljunk hatni az állami szervekre, hogy minél hamarabb módosítsák az új törvényt – emelte ki dr. Mamužić Kukić.
Az előadáson részt vevő termelők, kisvállalkozók a HACCP-szabvány bevezetéséről érdeklődtek, júniusban ugyanis hatályba lép az élelmiszerbiztonsági törvény azon szakasza, amely ennek bevezetésére kötelezi őket.
