Egyik legbecsesebb növényritkaságunk, melynek legerősebb Kárpát-medencei állománya, itt nálunk, a Vajdaságban, a Szabadka–Horgosi homokvidéken él, az egyhajúvirág. Keleti elterjedésű faj, mely a jégkorszak utáni hideg szeles puszták képviselőivel érkezett a Pannon-alföldre, a Turáni-síkságról. Azóta, bár az éghajlat megváltozott, kis állományokban ugyan, de fenn tudott maradni. Az egyhajúvirág (tavaszkikerics), Bulbocodium versicolor (Ker-Gawl. 1821) a liliomfélék (Liliacae) családjába tartozó, sztyepp- és erdőssztyepp-lakó hagymás növény, mely egész elterjedési területén veszélyeztetett.
Élénk rózsaszínű, illatos virágai a kora tavaszi ritkás erdők, elsősorban a tölgyesek (nálunk az akácosok) első díszes színfoltjai, melyek magukhoz vonzzák az éppen ébredő, virágpor után kutató méheket.
Értékes tavaszi dísznövény lehetne, de problematikus tartása és szaporítása miatt kevéssé terjedt el. Az erdők pusztulása a homoki gyepek feltörése, valamint hagymáinak kíméletlen gyűjtése, ill. piacokon való értékesítése végveszélybe sodorhatja a Kárpát-medence e féltett növényritkaságát. Szerencsére ismert termőhelyeit még idejekorán természetvédelmi területekké nyilvánították.
