A Tartományi Nagyberuházási Alapból 2008-ban a szabadkai Azotara vegyi művek számára 160 millió dinárt különítettek el a gázvezeték fejlesztésére, ugyanakkor ugyanebben az évben további 40 millió dinárral támogatta ezt a vállalatot a tartományi tudományügyi és technológiafejlesztési titkárság a kristályos műtrágya előállításának beindítására. A Solidarnost Polgári Egyesület képviselői szerint ezeket az összegeket nem fejlesztésre fordították a vállalat vezetői. Mára a Nitrogénművekből alig maradt valami.
– A magánosítási törvény második szakasza szépen kiemeli, hogy a vállalatok magánosításának célja a vállalatok termelésének fejlesztése és növelése, illetve új munkahelyek megnyitása. Hová tűntek akkor a magánosított vállalatok? Szabadka élen jár a csődbe jutott vállalatok számát tekintve. Milyen eredményekkel zártuk le ezeket a csődeljárásokat? Milyen eredményeket tudnak felmutatni a Gazdasági Bíróságon, illetve a csődbiztosok? – adott hangott felháborodásának Olajos Nagy Miklós, a Szolidaritás Polgári Egyesület képviselője. Mint kiemelte, egyesületük számos esetben rámutatott azokra a törvénytelenségekre, amelyek ezen magánosítások során történtek. Többek közözött az Azotara esetében is így tettek. Legutóbb több állami szervhez eljuttatták kérdésüket, amely szerint tájékoztatást szerettek volna kapni arra, hogy mire költötték azt a 40 millió dinárt, amit a Nitrogénműveknek a kristályos műtrágya gyártásának beindítására kellett volna fordítani, valamint új munkahelyek létrehozására. Mint kiemelte, a jelenleg rendelkezésükre álló adatok birtokába csak nagy nehézségek árán jutottak, hiszen az első kérvényüket még 2011-ben küldték el az illetékes tartományi szervekhez, azóta pedig tavaly újabb kérvényeket juttattak el a tartományi kormányhoz, a szociális védelmi titkársághoz, a pénzügyi titkársághoz, a Tartományi Nagyberuházási Alaphoz, a tartományi tudományügyi titkársághoz és a szabadkai önkormányzathoz. Csupán két helyről kaptak választ.
– A kristályos műtrágyát úgy tüntették fel, mint egy újfajta műtrágyát, amit már a Zorka Műtrágyagyárban is gyártottak. Ugyanakkor sem ennek a vonalnak a beállításából, sem pedig az új munkahelyek létrehozásából nem lett semmi. A vonal ünnepélyes megnyitójára a tulajdonosok vásároltak néhány zsák ilyen műtrágyát és csak a politikai funkcionáriusok fényképezkedése kedvéért használták fel. A pénzt pedig zsebbe tette valaki. A nagyberuházási alapból ennek a vállalatnak szánt 160 millió dinárt a gázvezetékek kiépítésére kellett volna fordítani, miközben a Nitrogénművekben már volt gázvezeték – mutatott rá Olajos Nagy, majd hozzátette: – A vállalat további 60 millió dinárt kapott a környezetvédelmi minisztériumtól az Azohem Makkhetesről az Azotarába való átköltöztetéséért, illetve a terület rekultivációjáért. A területet a mai napig nem rekultiválták – emelte ki.
Rámutatott, mint ahogy a tartományi tudományügyi titkárság válaszlevelében áll, a titkárság feljelentést tett az Azotara ellen, ugyanis nem célirányosan költötte el a pályázat során szerzett 40 millió dinárt. Még 2011-ben született egy bírósági döntés, hogy a vállalatnak azt a pénzt kamatostól vissza kell fizetnie az illetékes titkárságnak.
Olajos Nagy Miklós ugyanakkor rámutatott, nemcsak milliós összegek tűntek el, hanem a valamikori nagy vegyi üzemet teljesen kizsákmányolták. Még olyan vezetékeket is kiemeltek a földből, amelyek az energia biztosítására lettek lefektetve, hogy a rezet kiszedjék belőlük és eladják azt. Nem hivatalos információik szerint így 30 tonna rezet adott el a vállalat.
Olajos Nagy elmondta, a megemlített esetek miatt, illetve számos más tudomásukra jutott törvénytelenség miatt, bűnvádi feljelentést tettek a rendőrségen és az ügyészségen a felelősök ellen.
