Jelenleg mintegy kilencven férőhelyes a szabadkai menekülteket ideiglenesen befogadó központ, de legfeljebb százötven ágyat el tudnak helyezni. A központot tegnap adta át rendeltetésének Aleksandar Vulin szociális- és munkaügyi miniszter. A kiépítést teljes egészében a németországi Arbeiter Samariter Bund humanitárius szervezet finanszírozta.
Kilencven férőhelyes a szabadkai menekülteket ideiglenesen befogadó központ (Fotó: Molnár Edvárd)
A tegnapi átadás alkalmával Maglai Jenő, Szabadka polgármestere kiemelte, a város ezáltal egy modern tranzitközpontot tudhat magáénak.
– Ami a számunkra nagyon fontos, hogy ez az épület többfunkciós, ami azt jelenti, miután a menekülteknek már nem lesz rá szüksége, a város felhasználhatja azt saját szükségleteire. Ifjúsági táborokat tarthat itt, így a polgáraink, a gyermekeink profitálhatnak ebből a beruházásból – mondta Maglai.
A polgármester szavai szerint 2011 óta folyamatos volt a nyomás a városon, az elmúlt egy évben pedig több tízezer menekült haladt át Szabadkán.
– Hatalmas köszönettel tartozunk ezért az ASB humanitárius szervezetnek. Összesen félmillió eurót költöttek az ország területén a migránsok jólétére – emelte ki Aleksandar Vulin. – Vagyis mindez nem kerül a szerbiai adófizető polgároknak egy dinárba sem, még egyesek munkát is kaptak ennek köszönhetően, hiszen hazai volt a kivitelező. A jövőben pedig más rendeltetése lesz majd ennek a helynek, amennyiben már nem lesz rá szükségük a menekülteknek. A gyerekeink itt képezhetik majd magukat, ide járhatnak majd nyári táborokba – mondta Vulin, majd így fogalmazott: – Segítenünk kell egymásnak. Mindaz a segítség, amelyet nekik nyújtunk nehéz útjuk során, egyben a saját magunknak nyújtott segítség is. Vasárnap 5617 migráns haladt keresztül az országon, hétfőn ez a szám valamivel hatezer fölé kúszott. 1229-en vártak tegnap Adaševacnál a vonatra. Nekünk az a feladatunk, hogy a jövőben is regisztráljuk őket, és biztosítsuk számukra a megfelelő körülményeket, és egyben biztosítsuk a szerbiai lakosok biztonságát is. Csaknem félmillió ember haladt keresztül Szerbián, és semmilyen bűncselekményt nem okoztak. Hogy voltak-e köztük, akik nem tiszta szándékkal érkeztek? Biztos, hogy voltak. Ezt nem lehet kiszűrni. Hogy valóban keresztülhaladt-e Szerbián az a lény, akinek köze lehet a párizsi cselekményekhez, nem tudom. Mi végezzük a dolgunkat, természetesen növeljük a biztonsági feltételeket, de kérek mindenkit, hogy a történéseket ne használja fel arra, hogy gyűlöletet keltsen a muszlimok ellen, a szomszédai irányába, mert nekik semmi közük nincs ehhez. Minden emberi lény szenved attól, ami Párizsban történt, és szégyelli magát azért, ami Párizsban történt – fogalmazott a miniszter.
Újságírói kérdésre, hogy szigorítják-e a határellenőrzést, Vulin azt mondta, eddig is szigorú volt a határellenőrzés, ez folytatódik a továbbiakban is.
– Eddig is kétlépcsős ellenőrzés volt érvényben, az országba eddig sem kerülhetett be semmilyen fegyver, vagy arra hasonlító tárgy – részletezte.
Vulin arra kért mindenkit, a mostani tragédiából ne keltsen hisztériát, hiszen azok az embernek nem nevezhető elkövetők nem menekültek, nem most érkeztek Franciaországba, hanem ottani állampolgárok, illetve Belgiumban születtek.
– Ez azt jelenti, hogy meg kellene tiltani a franciáknak és a belgáknak a szabad mozgást, vagy hogy egyáltalán a világon legyenek? Számunkra a legnagyobb terrorista fenyegetettséget a kumanovói helyzet okozta. A terrorizmus egy olyan bűn, amelyet nem fogunk felismerni az útlevél által, amelyet nem lehet egy nemzettel, nemmel és vallással sem kiegyenlíteni. Nem mindegyik muszlim terrorista, pont. Nem minden migráns terrorista, pont. Ezek nem emberek, pont. A terror arra szolgál, hogy megfélemlítsen, a cél, hogy az emberek elkezdjenek rettegni, és elforduljanak a szomszédaiktól – mondta Vulin.
Elmir Bojadžić, az ASB szervezet délkelet-európai regionális igazgatója kiemelte, a szervezetnek 20 000 alkalmazottja van, és több mint 15 000 önkéntessel működik.
– Erre a terrortámadásra is, mint minden más esetben jótettel, humanizmussal és az emberi jogokért való harccal válaszolunk. Minden alkalommal ez lesz a válaszunk. Az ASB 700 000 eurót kapott, ebből 400 000-et a németországi külügyminisztérium biztosított, amelyből 200 000 a macedóniai területre küldtünk, ebből ételt vásároltak a rászoruló menekülteknek, a félmillió euróból pedig már vásároltunk egy tűzoltókocsit Magyarkanizsának, valamint vizesblokkokat biztosítottunk Preševóban, illetve 150 000 euróból kiépítettük ezt a központot. A továbbiakban is segítjük majd ennek a központnak a munkáját is, illetve kiépül egy központ Dimitrovgradban is.
