Imasátrat állítottak fel a téglagyárban

A múlt héten léptek életbe a jogi szigorítások a magyar–szerb határon. Ennek értelmében a menedékkérőknek Magyarországon a tranzitzónában kell megvárniuk kérelmük elbírálását. A múlt szerdán egyetlen illegális határsértőt sem fogtak el a magyar hatóságok, a hétvégére azonban ez a szám tizenhétre nőtt. Annak igyekeztünk utánajárni, hogy a magyarországi szigorítások következtében hogyan alakult a migránsok száma Szabadkán.

A kelebiai határátkelőnél ottjártunkkor egy családnak sikerült hivatalosan bejutnia Magyarországra, ugyanakkor az egykori Free Shop területén mintegy harminc férfi volt, akik a humanitárius szervezetektől ruhaneműt kaptak – szabadidőruhát és tornacipőt. Többségük tanácstalan, mert világossá vált számukra, hogy az illegális határátlépés szinte lehetetlen, emiatt kénytelenek lesznek más útvonal felé nézni.

Az illetékesek elmondása szerint a kettős határzár bevezetése óta a szabadkai ideiglenes befogadóközpontban nem változott a migránsok száma. Az átlag létszám 130–160 között mozog. Általában többgyermekes családok tartózkodnak a központban, akik rövid időn belül a magyar határon beléphetnek az Európai Unió területére. Előfordul, hogy több hétre is a befogadóközpontban kell maradniuk, elsősorban a magányos férfiak, mert általában mindig valami gond merül fel a személyes iratokkal. Magyarország rendelkezik egy listával, és a magyar hatóság határozza meg, mikor ki mehet át a határon.

Pakisztánból, Afganisztánból és Szíriából származik a legtöbb migráns, de Egyiptomból, Tunéziából és Törökországból is érkeztek. Szabadkára Szerbia többi táborából jönnek migránsok. Érkezésük oka különböző, vannak politikai menekültek, olyanok, akik gazdasági okokból hagyják el otthonukat, a háború elől menekülők, és a kiskorú prostitúció elől is többen menekülnek. A magányos férfiak legtöbbje a katonakötelesség miatt hagyta el hazáját, mert nem akarnak harcolni. A szabadkai ideiglenes befogadóközpontban naponta három alkalommal biztosítja nekik az étkezést a Vöröskereszt, de gyakran más humanitárius szervezetek is hoznak támogatást.

Mint az illetékes a befogadóközpontban elmondta, a magyarországi hatóságok kizárólag a migránsok által kinevezett kommunikációs vezetőkkel tartják a kapcsolatot. A kommunikációs vezető általában több nyelven beszél, vezetői képességekkel rendelkezik. Általában rövid ideig látja el ezt a feladatot, mert egy idő után ő is átkel a határon. A célország leggyakrabban Németország, de Svájcba, Franciaországba, Svédországba is többen szeretnének eljutni. A legújabb döntés értelmében, amint bejutnak Magyarország területére, be kell nyújtaniuk egy menedékkérelmet és meg kell várniuk az elbírálási folyamatot. Amíg a döntés megszületik ügyükben, addig egy lezárt tranzit területen, egy átmeneti szálláshelyen kötelező tartózkodniuk, amit nem hagyhatnak el. Magyarország erre a döntésre azért volt kénytelen elszánni magát, mert nagyon sok migráns nem várta meg az eljárás végét, elhagyta a tábort és Magyarországot.

A téglagyárban a tulajdonos segítségével a teljes területet bejárhattuk. Az egyik humanitárius szervezet imasátrat állított fel, meg három mobil-toalettet helyezett ki a migránsoknak. A téglagyár melletti erdős-nádas terepen a közelmúltban tűz ütött ki, ami miatt a nádas egy része és néhány sátor le is égett, még mindig látható a tűz nyoma. A téglagyár körüli erdőben mintegy tíz sátrat láttunk, lakóik élelemosztáson voltak, ezért a sátrakban nem tartózkodtak emberek, csak a személyes holmijaikat láthattuk. A tulajdonos elmondta, hogy ő befogadta a migránsokat a téglagyár területére, az egyetlen kikötése, hogy vigyázzanak a rendre és ne szítsanak konfliktust. Amikor még hidegebb volt az idő, többen aludtak az épületben, de amióta melegebb van, kint állítanak fel sátrakat és azokban alszanak.