A migránsok mindent eltüzelnek

Hónapok óta százával érkeznek migránsok Szabadkára és környékére. Sokan elhagyatott házakban, gazdasági melléképületekben húzzák meg magukat. Minden éghető dolgot eltüzelnek, legyen az bútor, gyümölcsfa, vagy akármi. A valamikor virágzó Cvetni Salašon is huzamosabb ideje migránsok tanyáznak. Ottjártunkkor kilencen tartózkodtak ezen a tanyán. Azt mondták, 400 eurót fizettek azért, hogy a taxi Belgrádból elhozza őket Szabadkára. Három napja voltak már a teljesen lelakott, sőt lerombolt tanyán. Amit lehetett, itt is feltüzeltek, a bútorokat megrongálták. Azt mondták, a sötétedést várják, hogy átmenjenek a magyar határon. Megmutatták a drótvágó ollójukat is. Azt még idejövet beszerezték, mert hallották, hogy csak így lehet bejutni Magyarországra.

Garaji Norbert, a Vajdaság Erdei Közvállalat Szabadkai Erdőgazdaság vadászati referense arra panaszkodik, hogy két éve immár a vadászterületükön tanyáznak a migránsok. Mostanában pedig szinte naponta tapasztalják, hogy átvágják területük körül a kerítést.

– 530 hektárnyi terület van bekerítve. A kerítésen belül intenzív vadgazdálkodás folyik: muflon, vaddisznó és dámvad az állomány része. Tekintettel arra, hogy autochton muflonokat tenyésztünk, nem szeretnénk, ha a kerítésen kívülre kerülnének és elszaporodnának a külső területen. Ez a terület a határhoz közel van, lehet, hogy azt gondolják a migránsok, hogy a kerítésen túl már Magyarország van, és emiatt vágják el a drótot, remélve, hogy a kerítésen túl már az Európai Unióban vannak. Ki-be járkálnak a vadászterületen, közben pedig rengeteg szemetet hagynak – mondta a Szabadkai Erdőgazdaság referense.

Mint megtudtuk, a vadőrök egy időben létrát helyeztek el a kerítés mindkét oldalán, hogy az idegenek ne vágják el a drótot, jussanak át rajta, ha már arra akarnak menni, de ez sem segített. Tíz méterre a létrától mégis átvágták a drótkerítést. A vadőrök tehetetlenek. A vadászati referens egy olyan kerítésrészt is mutatott, ahol egy méteres darabot egyszerűen kivágtak a kerítésből és bedobták az erdőbe. Valóságos kaput nyitottak a kerítésen.

Összesen 9,5 kilométernyi kerítése van itt az erdőgazdaságnak. Szinte naponta kell javítani, vagy pótolni azokat a részeket, ahol megrongálják a migránsok. Ez természetesen többletkiadást jelent, de ezen kívül más káruk is van abból, hogy a vadászterületen tartózkodnak a jövevények.

– A migránsok miatt egy embernek napi szinten körül kell járnia a vadászterületet és ellenőrizni a kerítést. Szeptemberben, októberben és novemberben le kellett mondani a vadászvendégeket a migránsok miatt, mert a vadászok nem igazán szeretnek a magaslesről vadászni, márpedig másként egyáltalán nem volt biztonságos a vadászat. Mindenfelé volt belőlük az erdei utakon az erdőkben. Ezért a külföldi vadászok inkább nem jöttek hozzánk, és ez komoly jövedelemkiesést okozott a Vajdaság Erdei Közvállalatnak – mondta Garaji Norbert.

Két éve tart ez az áldatlan állapot ezen a területen. A migránsok miatt az erdőgazdaság legújabb projektjét is le kellett állítani.

– Tervben volt a vadállomány vérfrissítése, hogy muflont és dámvadat is hozunk a bekerített vadászterületre, de sajnos a migránsok miatt ez a projektünk le van állítva. Hiába hozunk mi új egyedeket, ha azok a kerítés drótjának elvágásával kikerülnek a szabad vadászterületre – mondta a vadászati referens.

Egy kilométer új drótkerítés felállítása 1000 euróba kerül. 2,5 kilométer anyagot már megvásároltak, de nem állítják fel, mert tartanak a folyamatos rongálástól.

Kicsit feljebb, Királyhalma környékén is állandó vendégek a migránsok. Katona Róbert, Királyhalma helyi közösségének elnöke szerint a migránsok már szinte részei a falubeliek életének.

– Nagyon sok elhagyatott ház van, és gyakran előfordul, hogy több hetet is eltöltenek egy ilyen házban, mire észrevesszük őket. A tömegközlekedést igénybe vevők, az utazók nagyon tartanak az esetleges fertőzésektől. A boltba, nagybevásárlásra két-három migráns megy, de a mennyiségből ítélve nem kevesen vannak a közelben, akiknek viszik a megvásárolt élelmet. Állandó jelleggel gondot okoz a telefonjaik feltöltése, ugyanis a boltban és a temetőházban is a telefonokat töltenék – tudtuk meg Katona Róberttől.

A főúttól távolabb eső utcákban élők napi szinten találkoznak migránsokkal, azt mondták, nem félnek tőlük, de nem mindegy nekik már maga a látványuk sem. Amerre mennek, szemetet hagynak, és amit csak tudnak, eltüzelnek.

– Mostanában nem látok errefelé migránsokat. Két hete láttam őket, Királyhalma központjában egy nagyobb csoport volt, de csak a boltig mentek, ahol bevásároltak. Itt, az ásotthalmi határ felé vezető úton úgy látszik, már nem közlekednek. Valószínűnek tartom, hogy van egy földes út, ami az erdőn keresztül vezet a határra, most azt veszik igénybe, mert a múltkor abból az irányból hallottuk rendőrautó szirénázását. Nyáron gyakran jöttek hozzánk vízért, olyankor mindig adtam nekik barackot vagy más gyümölcsöt – mondta Kovács Eszter.

Galgóci Károly háza közvetlenül a határ felé vezető úton van, de ő sem látott mostanában a háza előtt elvonuló migránsokat. A nyáron bementek a gyümölcsösébe, de mint mondta, most télen, ha be is mennek, kárt nem okozhatnak a gyümölcsösben.

Sábity Ibolya a főúttól kicsit beljebb lévő utcában lakik, napi szinten több migránscsoportot is lát.

– Sötétedés után érkeznek. Tíz-tizenöt fős csoportokban jönnek. A lányunk iskolába jár, valamelyik este, amikor jöttek haza a barátnőjével, találkoztak több migránssal. Féltjük a gyereket, ezért most már napi szinten megyünk érte az iskolába. Hallottam, hogy a lakatlan házakba bementek, és ott minden éghetőt betüzelnek – mondta Sábity Ibolya.

Kérdésünkre, hogy félnek-e az emberek Királyhalmán, Ibolya csak azt mondta, nem mindegy nekik a helyzet, mert állandóan a közelben vannak az idegenek.

– Szinte mindennap találkozunk migránsokkal. A késő esti órákban többször is bekopognak, mert taxit szeretnének hívni. A központból jönnek, keresztül a nagy úton, és mennek a Szelevényi úton, a Birkásba meg a környező gyümölcsösökbe, a kaszálóra – számolt be a migránsokkal való tapasztalatairól Csákány Marika.