Ünnepi megemlékezést tartottak csütörtökön délben Óbecsén a Petőfi-szobornál az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom tiszteletére a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola, az óbecsei Népkönyvtár és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör közös szervezésében. A műsor elején a Szelence, a Dúdoló és a Botra kórusok, valamint Becsei Bence és Koncz Villő előadásában hallhatták a Himnuszt a jelenlévők.
– Tizenkét évvel ezelőtt, 2012-ben, Vajdaságban, Óbecsén állítottuk fel az első egész alakos Petőfi-szobrot. Itt tisztelgünk most az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom, valamint Petőfi Sándor emléke előtt, aki tollal és karddal védte népe szabadságát és máig vitatott, melyik fegyvere volt hatékonyabb. Az, hogy ércbe öntve, közterületen is közöttünk él Petőfi, azt jelzi, hogy ma már büszkesége és tartása is van ennek a vajdasági magyar közösségnek, hogy vállaljuk és hirdetjük történelmünket, eszményképeinket, kultúránkat és értékeinket – mondta köszöntőjében Fenyvesi Szilvia, az óbecsei Népkönyvtár munkatársa, a Petőfi kultúrkör titkára.
A Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat elnevezésű ünnepi műsort Szűcs Budai Engelbert, a Petőfi iskola magyartanára szerkesztette. A Szelence, a Dúdoló és a Botra énekegyütteseket Kisimre Szerda Anna és Szerda András készítette fel, míg a Kisbekecs és Kiscimbora néptánccsoport művészeti vezetői Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs. A műsorban közreműködött Becsei Bence, Koncz Villő, Szabó Vivien, Szabó Balázs, Szemendri Balázs, Német Balázs, Tojzán Dániel, Deák Dominik, Bárány Petra, Kisutcai Ivett, Bátori Simon, Kádas Dávid, Hallai Viktor, Szeles Patrik, Kapor Emma, Nagy Kanász Lilien, valamint Koncz Antónió.
Ünnepi beszédet dr. Molnár Viktor, a VMSZ óbecsei községi szervezetének elnöke mondott
Ünnepi beszédet dr. Molnár Viktor, a Vajdasági Magyar Szövetség óbecsei községi szervezetének elnöke, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója mondott.
– Felszabadult büszkeség tölti el a magyar ember szívét, és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy jó magyarnak lenni csak úgy önmagáért. A nemzet magára, a magyarok egymásra találtak. Talán nem tévedek nagyot, ha azt a következtetést vonom le, a magyar nép ezért érzi elsőszámú nemzeti ünnepének március 15-dikét, amelyet az a történelmi tény sem tud elhomályosítani, hogy a forradalmat követő szabadságharc nem tudta beteljesíteni a március 15-ei álmokat, vágyakat. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nép tudatában és érzelmeiben Kossuthot olyan piedesztálra emelte, amelyhez hasonló magasságba a magyar történelem semmilyen más alakja sem került. A szabadság fogalma és Kossuth neve örökre összeforrt a magyar nemzet tudatában. Amikor feltűzzük a kokárdát, akkor ezt büszkeséggel tesszük. Nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel, akkor és ott, abban a reménytelennek tűnő helyzetben – fogalmazott dr. Molnár Viktor.
Az ünnepi műsor végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a Petőfi-szobornál.
Nyitókép: Elsőként a rendezvény szervezői, a Petőfi iskola, a Petőfi kultúrkör és az óbecsei Népkönyvtár képviselői koszorúzták meg a Petőfi-szobrot (Kancsár Izabella felvétele))
