2025. május 8., csütörtök

Az elhurcoltakra emlékeztek

Nagykikindán a Kőrózsáknál és a Narvik barátságparkban koszorúztak

Tegnap délelőtt Nagykikindán a Narvik barátságparkban elhelyezték az emlékezés koszorúit annak okán, hogy 83 évvel ezelőtt, a második világháborúban 46 nagykikindai polgárt hurcoltak el koncentrációs táborokba. A legtöbb nagykikindai internáltat a norvégiai beisfjordi koncentrációs táborba vitték, közülük csak heten maradtak életben.
– Mintegy 4500 jugoszlávot hurcoltak el abban az időszakban, és 36 táborban osztottak szét őket. A helyi norvég lakosság nagyon sokat segített azokon a személyeken, akik a táborba kerültek, de ezzel nagy veszélybe sodorták magukat, ugyanis ott is éhínség pusztított. A legtöbb internáltat, a betegeket és az időseket július 16-án és 17-én lelőtték, az egészségeseket pedig más munkatáborokba szállították, ahol kínozták és éheztették őket. Amikor ellátogattunk Narvikba, meggyőződtünk arról, hogy az ott élők is nagy figyelmet fordítanak az emlékezésre – mesélte Füredi Tibor, a Szerb–Norvég Baráti Egyesület titkára.

A koszorúzáson a nagykikindai önkormányzatot Željko Radu, a városi tanács népesedéspolitikáért felelős tagja képviselte, aki arról beszélt, hogy a háborúban történtekről nem szabad megfeledkezni.
– Ez a park arra emlékeztet bennünket, hogy a norvégok a legnehezebb időkben is támogatták az elhurcolt embereket – mondta Radu. 

A Kőrózsák az első jelképei a narvikiak és a nagykikindaiak barátságának (Fotó: Vidács Hajnalka)

A Kőrózsák az első jelképei a narvikiak és a nagykikindaiak barátságának (Fotó: Vidács Hajnalka)

Az első barátságnyilatkozatot a nagykikindaiak 1966. október 6-án írták alá a narvikiakkal, amikor a II. világháborút követő felszabadulás napjára emlékeztek. 1975-ben a szerb és norvég emberek közötti kapcsolatok felerősödtek különféle tevékenységek, például diákcserék révén, és ebben az évben állították fel a Kőrózsák emlékművet. Sokan emlékeznek még a norvég fiatalok érkezésére is, akik a nyarat töltötték a városban. Több delegáció és művész is ellátogatott oda, sőt sokan ki is költöztek Narvikba, családot alapítottak, ezzel megerősítve a norvégiai szerb közösség terjeszkedését. Nagykikinda minden testvérvárosával szoros kapcsolatot alakított ki, amit a kölcsönös látogatások és az együttműködési egyezségek aláírása is bizonyít. 2017-ben megerősítették az 1966. évi nyilatkozatot, 2019-ben pedig átadták a Kőrózsák körül kialakított Narvik barátságparkot.

A kegyelet virágait a nagykikindai önkormányzat, a Szerb–Norvég Baráti Társaság, a SUBNOR, a szerbiai nagykikindai háborús veteránok képviselői, valamint a még élő leszármazottak helyezték el.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A nagykikindai emlékező közösség (Fotó: Vidács Hajnalka)