A nemzeti összetartozás napjához közeledve hétfőn Muzslyán megkoszorúzták az emlékparkban álló első világháborús emléktáblát, majd a Mária szent neve plébániatemplomban tartott szentmisével és alkalmi műsorral emlékeztek a nagy háború helyi áldozataira.
Muzslyát viszonylag későn, 1890-ben telepítették be. Az ide került családok számára komoly érvágás volt, amikor alig több mint két évtizeddel később, a faluépítés közepette több száz fiatalnak kellett elmenni a háborúba. Sokan közülük soha nem tértek vissza szülőfalujukba.
– A muzslyaiakat a hatodik lovassági, gyalogsági és tüzérségi egységbe osztották be. Nem hivatalos adatok szerint 200–300 azon muzslyai férfiak száma, akik az első világháborúban az olasz, illetve az orosz frontra kerültek. Kezdetben önkéntesekként, ugyanis nagy volt a lelkesedés a háború első évében, amikor zeneszóval, kísérettel, énekkel indultak a csatába, nem gondolva arra, hogy mi vár rájuk – mondta Hallai Zoltán nyugalmazott történelemtanár.
Muzslyán sokáig nem volt emlékhely, ahol az első világháborúban elesett harcosok hozzátartozói mécsest gyújthattak és koszorúzhattak volna. Erre Hallai Zoltán és családja jóvoltából 2016 óta van lehetőség.
Elias atya megszentelte az emléktáblát (Kecskés István felvétele)
A koszorúzás előtt Elias Ohoiledwarin muzslyai plébános megszentelte az első világháború áldozatainak emléktábláját. Az indonéziai származású verbita szerzetes megosztotta az emlékezőkkel a nemzeti összetartozás napjához fűződő gondolatait, hiszen sok évet töltött el a Kárpát-medencében és a világ más pontjain élő magyarok között.
– Nagyon fontos, hogy honnan jöttem és hova tartozom. Mindegy, hol élünk, a legfontosabb az identitás, ami lelki biztonságot ad. Manapság a fiatalok már nem érzik annyira az összetartozást. Pedig mekkora gazdagság, mekkora kincs, hogy van nemzetem, van identitásom, hova tartozom és ki vagyok. Talán itt a Délvidéken, ahol vegyes társadalomban élünk, még fontosabb ezt hangsúlyozni a fiataloknak, a gyerekeknek, hogy ez kincs, amelyet meg kell őrizni nap mint nap – hangsúlyozta Elias atya.
A világháborúnak és az utána következő éveknek a háttéreseményeiről Hallai Zoltán beszélt. A plébániatemplomban bemutatott alkalmi műsorban felléptek a helybeli Petőfi Sándor MME citerásai, a Cickafark női kórus, Szalma Árpád énekes és Sárkány Zoltán szavaló.
Nyitókép: A nagy háború áldozatainak emlékhelye (Kecskés István felvétele)
