2024. május 8., szerda

Pásztornap volt Muzslyán

Közeledik a legeltetési időszak vége. Lassan „kitelik” a juhászok, kanászok, csordások, libapásztorok éve, a jószág pedig a telelőkbe kerül. Legalábbis így volt egykor. Napjainkban már azt a kevés jószágot, ami megmaradt, a „villanypásztor” őrzi. Az egykor igen fontos és elismert foglalkozásnak az emlékét próbálják megőrizni a muzslyaiak a Pásztornap megszervezésével.

Megmaradt a rendezvény folytonossága (Fotó: Kecskés István felvétele)

Megmaradt a rendezvény folytonossága (Fotó: Kecskés István felvétele)

– Közöttünk is egyre több az idős személy, mégis találtunk annyi erőt, hogy megtartsuk a 19. Pásztornapot. Fontos számunkra a folyamatosság, hiszen ez a rendezvény az egyik legnagyobb a Muzslyai Lakodalom után. Szerencsénkre az időjárás is kedvezett, mondta Bacsó Mihály, a RÉMUSZ hagyományápoló egyesület elnöke.  

A pásztoréletet a fiatalok már csak hagyományőrző rendezvényeken ismerhetik meg, mondta a megnyitón Pintér Annamária, a VMSZ tartományi képviselője.

– Ez a hagyományápolás nagyon fontos, hogy a mi generációnk is átvegye az elődeink szokásait, hagyományait. De még fontosabb, hogy a mai fiatalság is tovább folytassa és vigye, hogy megismerje azt, hogy az őseik miként tartották meg szokásaikat, őrizték meg identitásukat, mondta Pintér Annamária.   

 

Sötét Erzsébet és János  (Fotó: Kecskés István felvétele)

Sötét Erzsébet és János (Fotó: Kecskés István felvétele)

Az idei Pásztornap sem múlhatott el Sötét Erzsébet és férje, János nélkül, akik igyekeznek hiteles módon bemutatni az egykori pásztoréletet. Ezúttal juhásztarhonyát főztek.

– Egy héten csak egyszer volt hús. Meg vasárnap. Úgyhogy tartós ételeket csináltak tésztából. Tojással kell összegyúrni a lisztet, majd a tarhonyarestán kell átdörzsölni és megszárítani. Egész télen nagyon jó, meséli Sötét Erzsébet.

Bánátban Szent György napján (április 24-én) szokták kiterelni a legelőre a jószágot és Szent Mártonig, azaz november 11-ig legeltettek, hallottuk Palatinus Aranka néprajzkutatótól. Ilyenkor a főjuhász elszámolt a gazdákkal, akiknek a nyáját őrizték. Az elszámolás nem pénzben történt, hanem búzában, kukoricában. Persze a juhászok is el kellett, hogy számoljanak a legelőn született kisbárányokkal.
A Pásztornapon művelődési műsort is láthattak az egybegyűltek, a bográcsokban pedig főzték a birkapaprikást. Volt kerekesostor-csattogtatás, a gyerekek állatokat simogathattak és volt kalács és pálinkaverseny is. A rendezvény juhászbállal zárult. 

Nyitókép: Egyre kevesebb a jószág (Fotó: Kecskés István felvétele)