Szent István-szobrot avattak csütörtökön este a muzslyai Emlékparkban. A fából készült, egész alakos emlékmű – Horváth János alkotása – a testvértelepülés Mindszent ajándékaként került Muzslyára.
A Szent István-szobrot Sztojkó József és Horváth János leplezték le (Fotó: Kecskés István)
A szoboravatási ünnepség a muzslyai Mária szent neve plébániatemplomban kezdődött szentmisével, amelyet Kalapis Sztoján szalézi szerzetes celebrált. Megszentelték az új búzából sütött kenyeret, az ünnepi műsorban pedig fellépett Muhi Dániel és Kónya Leon. Mint elhangzott, a szoborállítás jelentőségét növeli, hogy Muzslya az idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját.
– Ma, amikor idetelepítésük, falualapításuk 125. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek, lehet-e szebb emlékhagyás az utódokra, mint államalapító Szent István király tiszteletére szobrot avatni, annak az embernek állítani méltó emléket, akitől hitet, erőt és értelmet kaphatunk leendő cselekvéseinkhez. Ahhoz, hogy szűkebb és tágabb magyar közösségünket képessé tegyük a megújulásra. Ebben a törekvésünkben az esély csakis a közös erőben, az összefogásban lehet. Minden más csupán kaland, kísérlet, mégpedig a széthúzás, a megosztottság és a közösségrombolás számos veszélyével és esélyével együtt – mondta ünnepi beszédében Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hangsúlyozva, hogy az államalapító Szent István király ünnepének itt, a Vajdaságban még nagyobb jelentősége van, mert itt egy olyan közösséget kell kialakítanunk, amely összefogja a szórvány-, tömb- és szigetmagyarságot.
Hajnal Jenő és Vidrács Krisztina az MNT nevében koszorúztak (Fotó: Kecskés István)
Horváth János hobbiból foglalkozik fafaragással. Mindszenten ő készítette a trianoni emlékművet. Mint mondja, a muzslyai Szent István-szobor elkészítése számára megtiszteltetés és egy megismételhetetlen alkalom volt. A szobor alapanyaga egy hatmázsás csomoros nyárfa volt, amelyet a Tisza árterületéről vettek ki. Mint mondja, Szent István királyt a korabeli freskóábrázolások alapján próbálták közösen elképzelni. Úgy, hogy közben megmaradjon a fa textúrája, a fa mivolta. Ennek köszönhetően mintha Szent István alakja kilépni készülne a törzsből.
A Muzslyán élő magyarságnak a közelmúltig nem volt köztéri emlékműve. A Petőfi-szobor felállításával, majd pedig az 1956-os emlékhely felavatása után most még egy jelentős emlékművel gyarapodtak. De további szobrok felállítását is tervezik.
Sztojkó József, Muzslya HK Tanácsának alelnöke hangsúlyozta, hogy a Szent István-szobor a határon átívelő együttműködés jelképe. Kifejezte reményét, hogy a Szent István-szobor nemcsak szellemi, hanem lelki erőt is ad a muzslyaiaknak, hogy ezekben a nehéz időkben is megőrizzék magyarságukat.
A Szent István-szobrot Sztojkó József és Horváth János leplezték le. Kalapis Sztoján atya szentelte meg, majd az MNT, a civil szervezetek és a politikai pártok képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél.
