Festő szakkör Kishegyesen

A kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nemrég átadott emeleti termében szombatonként a festő szakkör tart foglalkozásokat, amelyeket Kormos Róbert festőművész vezet, s úgy véli, ezek az alkalmak feltöltik őt is, nem csak a résztvevőket. Lapunknak elmesélte azt is, hogy meghatározó élmény volt számára, amikor másfél éve megkeresték a bácsfeketehegyi Izida Anya- és Gyermekvédelmi Egyesületből azzal a kéréssel, hogy sérült és fogyatékkal élő gyerekeknek tartson oktatást. Azóta minden péntek délelőtt tart foglalkozást, és úgy érzi, hogy ez kellő bátorságot adott számára ahhoz, hogy szakkört indítson más településeken is.
    • Nagyon szeretek az Izidában, feltölt. Az oktatás ötletét valójában abból merítettem, hogy emlékszem, hogy fiatalként nekem is milyen nehéz volt tanulni valakitől, igazából nem nagyon volt rá se alkalom se lehetőség. Meglepően nagy volt az érdeklődés, amikor Kishegyesen is meghirdettem a foglalkozást, természetesen a kezdeti létszám valamivel csökkent, de ezt gondoltam is. Azonban a meglévő diákokkal egyre magabiztosabban zajlik az oktatás hétről hétre. Nagyon fontos, hogy baráti légkörben tudjanak alkotni a diákok, erre nagy hangsúlyt fektettem már a kezdetek óta – mesélte a festőművész.
A kishegyesi csoportban jelenleg tizenkét éves a legfiatalabb és tizenhat éves a legidősebb résztvevő. A kis létszám lehetővé teszi, hogy mindenkivel elegendő időt tudjon foglalkozni az oktató, ezáltal is sokkal közvetlenebb hangulatot kialakítva. Minden szombat délután több mint két órán keresztül alkotnak együtt a kishegyesi diákok. Ezzel egyidejűleg indult egy csoport Szabadkán is, ahol péntekenként vannak a foglalkozások, nagyjából 16 fő vesz részt rajtuk, számuk persze alkalmanként változik. A kishegyesivel ellentétben, arra a csoportra inkább az idősebb hölgyek korosztálya jellemző.
    • Tapasztalatom szerint a diákoknak az a legjobb, ha együtt festünk. Van, hogy én festek egy nagy vászonra a terem közepén, a többiek pedig utánoznak engem. Természetesen ilyenkor is igyekszem mindenkihez külön-külön elmondani, mit miért és hogyan csinálok. Igyekszem olyan órákat is tartani, amelyeken úgymond szabad tevékenység van, amikor ők választanak témát, én pedig mindenkinek a saját témájához adok ötleteket vagy különböző megoldásokat mutatok. Erre azért is van szükség, mert vannak olyanok is, akik nem feltétlenül azért járnak, hogy megtanuljanak festeni, hanem hogy egy kicsit kikapcsolódjanak. Fontos, hogy jól érezzék magukat, és a baráti légkör mellett erre is szükség van, továbbá arra, hogy úgy érezzék, fejlődnek ezeken az alkalmakon. Azt tapasztalom, hogy a diákok zöme hobbifestő, és nagy ambíciókkal érkeznek hozzám. Nem elégszenek meg azzal, hogy a fehér felületet befestjük színesre, szeretnék tudni, hogy mit miért csinálunk. Úgy vélem, nagyon nyitottak, és ez igazán fontos – mondta a foglalkozások kapcsán Kormos Róbert.
A tizenhat éves Miljenovic Tamara, az újvidéki Bogdan Šuput Iparművészeti Iskola tanulója úgy véli, ezeken a foglalkozásokon olyan tudásra tesz szert, amilyenre az iskolában nem térnek ki részletesen. Úgy fogalmazott, választ kap a mit, miért és hogyan kérdésekre, így ha csak teheti, minden szombaton részt vesz az oktatáson.