A repce betakarításával kezdődtek meg az őszi munkálatok az adai határban, ahol jelenleg főként a kukorica betakarítása zajlik.
Fotó: Gergely Árpád
Csúzdi István adai termelő szerint nagyon tarka képet mutat a repce hozama, ugyanakkor a kukoricánál, a napraforgónál és a szójánál is elmaradt a rekordtermés. Az adai gazdálkodó megjegyezte, hogy sok esetben a másodvetésű szója is sikertelen volt, a másodvetésű napraforgónál még egyelőre ismeretlen az eredmény, mivel még nem kezdődött meg a betakarítása.
– A repcét betakarították a termelők, és a hozamok nagyon tarka képet mutatnak. A kelés nem mindenhol sikerült tökéletesen, akadtak hiányos részek, és ez meglátszott a hozamon. Habár a repce elég jól betakarja a talajt, ezáltal csökkent a kipárolgás, ennek ellenére a tőszámhiány megmutatkozik a termésben. Talán ez volt az egyik ok, a másik pedig a talaj előkészítése lehetett. A repcénél rendkívül fontos, hogy teljesen porhanyós legyen a magágy, mivel apró magú növényről van szó. Ha a talaj nagyon szemcsés és levegős, akkor a csírázási feltételek rosszak, és ebből adódóan ritkább a kelés. Azokon a területeken, ahol jól előkészítették a talajt, és sima hengert használtak vetés után, valamint biztosították a megfelelő tápanyagellátást és növényvédelmet, mindez a vetésen is meglátszott. Ezeken a területeken holdanként akár 23-24 mázsás hozamokat is betakarítottak, viszont előfordultak holdankénti 16-17 mázsás hozamok is – közölte Csúzdi István, aki hozzátette, hogy már megkezdődött a repce vetése, de a szárazság miatt néhol csak 50-60 százalékban kelt ki. Megjegyezte, hogy több termelő próbálkozott a repce betakarítása után másodvetésként szójával és napraforgóval. A talajt itt is különbözőképpen készítették elő, ami meglátszik a növényeken.
Az idén kukoricából nem lesz rekordtermés az adai határban (Csincsik Zsolt felvétele)
– Akadtak, akik csak helyrevetéssel azonnal tárcsás vetőgéppel elvetették a szóját, ami siralmas állapotban van, és valószínű, hogy nem lesz betakarítás. Azon a területen viszont, ahol a repce után megfelelő talajművelést végeztek, és gyorsan lezárták a talajfelszínt, ezért a kipárolgás és a nedvesség vesztesége csökkent, ott elfogadhatóan szépet mutat a szója, annak ellenére, hogy az augusztus és a szeptember nagyon száraz és meleg volt. A másodvetésű napraforgók elvirágoztak, az idő kedvezett nekik, habár egy kicsit több csapadék is eshetett volna szeptemberben. A napraforgónak karógyökere van, ezért jobban elviseli a szárazságot, mint a többi kultúrnövény. Várjuk a betakarítást, hogy milyen eredményt hoz. Az elmúlt évben voltak holdanként 15–17 mázsás hozamok is a másodvetésű napraforgónál – közölte a gazda.
Az adai határban már befejeződött a tavaszi vetésű napraforgó betakarítása. Csúzdi István megjegyezte, hogy a hozamok nagyon eltérőek, többnyire 16–18 mázsa holdanként. Júniusban és júliusban még rekordtermésre számítottak, ez azonban valamilyen ismeretlen okból elmaradt.
– A gyanúm szerint a beporzással akadtak problémák. Vagy nincs megfelelő mennyiségű méh és rovar, amely a beporzást elvégezze, vagy valami más probléma adódhatott. Érdekes módon a hozamok óriási eltérést mutatnak, holdanként 600-700 kilós különbségek vannak, amelyek már jelentősnek nevezhetők. Többnyire 16–18 mázsa a hozam, viszont volt olyan terület is, ahol 23 mázsa termett holdján. A 6-7 mázsás holdankénti eltérést nem tudjuk megmagyarázni. A talaj előkészítése megegyezett, a parcellák közel találhatók egymáshoz, az időjárás is ugyanaz, mindent biztosítottunk a jó terméshez, a hozam azonban elmaradt. A kombájnozás után megnéztük a talajt, hogy van-e szórás, és az elszórt szemek mind üresek voltak. Ezért arra gyanakszunk a többi termelővel, hogy a beporzással lehetett a gond. A napraforgónál három alkalommal történik a beporzás. Először a külső körben, majd a középső és végül a belső sávban. A fejeken a középső sávban történt a kiesés valamilyen oknál fogva, mert ott sok szem üresen maradt – magyarázta a termelő.
– A kukorica betakarítása jelenleg javában zajlik. Vannak területek, ahol a hozam holdanként 70–75 mázsa, ugyanakkor más részeken 40–45 mázsa. Jegyezhetünk jó hozamokat is, ám nem lehet azt mondani, hogy rekordtermés lesz kukoricából az adai határban. A kukoricánál a hektolitersúlynál történt kiesés, mert hirtelen megért a szárazság és a 30 Celsius-fokos szeptemberi nyár miatt. Közepes hozamra számíthatunk, várhatóan holdanként 60 mázsa körüli terméssel. A szójabetakarítás a vége felé közeledik, ott is hasonló a helyzet, rekordhozamokra számítottak a termelők. Értesüléseim szerint Vajdaság-szerte visszaesett a hozam. Szépnek mutatkoztak a hüvelyek, viszont apró volt bennük a mag. A felső hüvelyekben különösen kicsik maradtak a szemek, némelyek pedig szinte üresek voltak. A levegő relatív páratartalma csökkent augusztusban, így a megfelelő mikroklíma hiányában a szója termése gyengébb lett, bár májusban és júniusban még ígéretesnek tűnt. A szója holdankénti hozama 14-től 20-22 mázsáig mozog. Itt is elég nagy eltérés mutatkozik, a korábban vetett szója jobban termett – magyarázta Csúzdi István.
