Június 26-a és 29-e között Székelykevén tartották meg a 26. Nemzetközi Kézimunka-kiállítást. A rendezvény fő szervezője a Vajdasági Magyar Multietnikus Hagyományápoló Kézimunka-kedvelők Szövetsége, amelyhez az idei kiállításon csatlakozott a székelykevei Varrócska kézimunkacsoport. A kiállításnak a helyi Žarko Zrenjanin Általános Iskola adott otthont.
Paróczi Mária, a szövetség elnöke és a verbászi Aranykalász kézimunkacsoport vezetője lapunknak elmondta, a kiállítás az idén is nemzetközi jellegű volt, hiszen a vajdasági kézimunka-kedvelők mellett Magyarországról is érkeztek munkák.
− A székelykevei kiállításon a szövetség 42 tagcsoportja mellett 4 egyéni kiállító, két gyermekcsoport és két fogyatékkal élőket tömörítő csoport vett részt, azaz 879 kiállító. Mindenki névre szóló diplomát kapott, valamint négy különböző nagyságú serleget adtunk át, attól függően, hogy melyik csoport hány éve állít ki. Az 5 éve kiállítók kisebb, a 10 és 15 éve kiállítók közepes, a 15 évet meghaladó kiállítók pedig nagy serleget kaptak. Ezenfelül külön elismeréssel jutalmaztuk a helyi egyesületet és az iskolát is. A házigazdák nagyon vendégszerető emberek, akik összetartóan szervezték a rendezvényt. A gyakorlatban is láthattuk, hogy mennyire ragaszkodnak a hagyományaikhoz, és hogy tisztelik a másikat. Hála és köszönet nekik mindezért – mondta Paróczi Mária, hozzátéve, hogy az idén először állítottak ki a Vajdaságban ASzakkör program keretében működő szakkörök, amelyeket külön megjutalmaztak. Ez azért is fontos, mert a csoportok új munkákat tanulhatnak tőlük.
Szenttamást két kézimunkacsoport képviselte: a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Klub Tulipán csoportja és a Kézimunka-kedvelők Egyesülete.
A Tulipán kézimunkacsoport tagjai: Đukić Anna, Szabó Jolán és Srek Edit a vándorbottal
Még mielőtt ismertette az idei tapasztalatokat, Srek Edit, a Tulipán csoport vezetője elmondta, a székelykeveiektől átvették a vándorbotot, s ez azt jelenti, hogy jövőre Szenttamás lesz a nemzetközi kiállítás házigazdája.
− Csoportunkból húszan vettünk részt a bánáti kiállításon. Sokfajta munkát készítettünk és vittünk, így például lyukhímzésest, kalocsait, pipacsost, riseljőst, tűfülest, paraszthímzésest, hamis laposöltésest, sőt, a gyöngyfűzők alkotásaiból is kiállítottunk néhány egyedi darabot. A csaknem 3,5 órás utazást követően a házigazdák nagyon szépen fogadtak bennünket. Az anyagok felrakása majd négy órát tartott, hazajöttünk, majd vasárnap reggel újra elmentünk, hogy leszedjük a munkákat. Bár csoportunk tagjai is jelen voltak mindkét nap, ugyanakkor elmondható, hogy a helyiek nagyon szépen megszervezték a kézimunkák őrzését. Egy-egy tanterembe két-három csoport állított ki, és a folyosón is sok-sok alkotást láthattunk. Ami pedig a jövő évi kiállítás megszervezését illeti, a klub elnökségi ülésén úgy döntöttünk, hogy elvállaljuk. Beszéltünk az önkormányzati képviselőkkel és helyi iskola igazgatójával, támogatásukról biztosítottak bennünket. A további részletekkel az előttünk álló időszakban részletesen is foglalkozunk – mondta Srek Edit.
A Kézimunka-kedvelők Egyesülete minden évben részt vesz a szövetségi kiállításon. Füstös Erzsébet, az egyesület elnöke elmondta, az idén harminc felnőtt, két gyermek, valamint a Gyöngy, a Fejlődésben Lemaradt Személyek Egyesülete öt tagjának munkáit vitték Székelykevére.
− Kicsit aggódtunk a nagy távolság miatt, de sikerült megoldani, ugyanis a kúlai Népkör MMK kézimunkacsoportjával utaztunk együtt, amiért külön köszönettel tartozunk nekik. Ami a helyszínt illeti, Székelykevén nagyon szép kis közösség él, elmondásuk szerint a faluban élők mintegy 85 százaléka magyar. Körbevezettek bennünket a településen, bemutatták a helyi nevezetességeket. Ami pedig a kiállítást illeti, a helyi iskolában sok gyönyörű munkát láthattunk. Volt ott minden, amit a kéz el tud készíteni: különböző technikával készült hímzések, többféle fonallal horgolt munkák, kötött és szőtt alkotások, papír- és vesszőfonással készült tárgyak, és sok más is. Mi vittünk szakkörös munkákat is – mondta Füstös Erzsébet, aki szerint két szép napot töltöttek el Bánátban, ráadásul sok új alkotást láttak, és nagyon sok kedves baráttal találkoztak.
Nyitókép: A verbászi Aranykalász kézimunkacsoport
