Az évfordulót négy hónapon át ünnepli a helyi közösség, a civil szervezetek és a falu lakossága.
A szervezők az 1763-as évtől számítják a falu alapítását, amikor Baja alól 87 szerb család költözött az akkori őrszállási pusztára, és létrehozta a települést, ami 1811-ben már mezővárosi rangot nyert.
A mai falu helyén vagy közvetlen közelében már a XIV. század derekán több település is létezett, amelyeket Örs, Bathteremélye és Paris falu néven jegyeztek föl a krónikák. A település története tipikusan bácskai história. Az, hogy a magyarok Őrszállásként, a szerbek Stanišićként, a németek pedig Donauwachenheim néven ismerik a falut, utal rá, hogy mindig is vegyes lakosságú volt a település. Az elnevezések változásának intenzitása – hiszen ezt a falut németül Steinsitz, Tannenschütz, Wachenheim, Tanaschitz, Stanischitz, Stanischitsch; magyarul Örs, Bathteremhelye, Sztanesity, Sztanisity, Sztanisics néven is jegyezték – a történelmi változások gyakoriságára utal. Tény, hogy a középkortól fogva többször elnéptelenedett, eltűnt a nyilvántartásokból, majd hol szerbeket, hol magyarokat, hol németeket telepítettek a térségbe, és így alakult ki Őrszállás szerb, német, magyar, szlovák, horvát, zsidó, roma összetételű közössége, amely augusztus 19-én a falunap keretében folklórcsoportok föllépésével, képzőművészeti és fotókiállításokkal, kézimunka-bemutatóval és a Panonski mornar című helyi újság promóciójával kezdi a jubileum megünneplését. A különböző rendezvények egészen novemberig sorjáznak, amikor ünnepélyes keretek közt mutatják be az erre az alkalomra készült falumonográfiát.
