A koldulás és a kéregetés számos ellentétes reakciót vált ki az emberekből. Egyrészt zavar minket a látvány, és nem szeretjük, ha erőszakosan közelednek felénk azzal a céllal, hogy pénzt kérjenek. Másrészt sokszor meg is sajnáljuk őket, hiszen a huszonegyedik század Európájában, a jóléti társadalmakban egészen elképesztő, hogy nem jut mindenkinek fedél a feje fölé, meleg vacsora a tányérba.
Ezt erősítette meg Kormányos Klaudia okleveles szociális munkás és okleveles szociálpolitikus is:
– A koldulás szinte egyidős az emberiség történelmével. Azt leszögezhetjük, hogy a koldusokra mindig rossz szemmel nézett a környezetük, de zavaró tényezők a társadalmi szervek számára is. Ez még akkor is így van, ha maga a koldulás nem minősül szabálysértésnek, sem pedig bűncselekmények, kivéve, ha zaklató módon történik, illetve gyermekekkel végzik vagy végeztetik. A környezet számára elsősorban azért zavaró a kéregetők látványa, mert kellemetlen látni szegény sorsú, kiszolgáltatott embert, másodsorban pedig azért, mert általában nem tudják az emberek kezelni a helyzetet. Nem tudják, hogyan viselkedjenek, amikor meglátnak egy koldust, pláne, ha az meg is szólítja őket, és segítséget kér.
A szakembertől megtudtuk, nagyon nehéz eldönteni, hogy adjunk-e pénzt vagy ételt a kéregetőknek, hiszen bármit kap tőlünk, azzal a kéregetést mint viselkedésformát erősítjük. Néhány dinártól vagy kenyértől nem oldódik meg az igazi probléma: az, amiért ebbe a helyzetbe került.
– Ha adunk, azzal a saját lelkiismeretünket megnyugtatjuk, de ez nem igazi segítség a bajba jutott embernek. A szerencsétlen ember holnap és azután újból és újból ugyanazzal a bajjal ébred. Ezért véleményem szerint leghelyesebb, ha elirányítjuk egy olyan helyre, ahol segíteni tudnak rajta hosszú távon. Ahol személyesen kapcsolatba lépnek vele, megkeresik a problémája okát, és olyan segítséget tudnak neki nyújtani, ahonnan elindulva ki tud kerülni a nehéz helyzetéből. Ilyen szempontból a legmegfelelőbb intézmények Szerbiában a szociális védelmi központok, melyek minden község területén megtalálhatóak.
A szakember hozzátette, hogy a koldulás nem önálló probléma: hátterében szociális problémák, leggyakrabban súlyos szegénység, munkanélküliség, lakáshiány, büntetett előélet, függőségi betegség, kirekesztettség áll.
