A köztársasági képviselőház a három napig tartó vita után a tegnap esti szavazás során nem támogatta az ellenzék azon kezdeményezését, amely a kormánnyal szembeni bizalom megvonására vonatkozott. Amíg az ellenzéki képviselők a vita során azokat a megnyilvánulásokat, botrányokat emelték ki, amik a jelenlegi kormány, de a Szerb Haladó Párt és koalíciós partnereinek politikájához köthetők, addig a hatalmi koalíció képviselői a kormány eredményeit hangsúlyozták.
A 62 ellenzéki képviselő által aláírt kezdeményezés szerint a parlamentnek meg kellett volna vonni a kormánytól a bizalmat, hiszen több kormánytag is a végrehajtó hatalomra nézve nem méltó botrányba keveredett. A kezdeményezést Nikola Selaković kulturális miniszter felelőssége váltotta ki a belgrádi Vezérkar épületét érintő dokumentumhamisításban és a kulturális védelem alatt álló épület magánkézre való átjátszásában. Ennek kapcsán bírósági eljárás is indult, ám azóta számos más miniszter is botrányba keveredett.
A beterjesztők nevében Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője rámutatott a miniszterek azon nyilatkozatára, amelyek felkavarták a közvéleményt, így a parlamenti vita során is szóba került Snežana Paunović államigazgatási és önkormányzatokkal megbízott miniszter kijelentése, miszerint ő Slobodan Milošević helyében a kilencvenes években etnikailag teljesen megtisztította volna Koszovót. Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának (SZPM) parlamenti képviselője felrótta azoknak a minisztereknek, akik maguk is valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak, így Bálint Béla tudományügyi miniszternek, Husein Memić idegenforgalmi miniszternek, Demok Beriša emberi és kisebbségi jogi miniszternek, hogy nem határolódtak el a kijelentéstől, miközben az kellemetlen érzéseket váltott ki az országban élő kisebbségek körében.
Az ellenzék többször is kitért Boris Bratina tájékoztatási miniszter azon kijelentésére, hogy a rendőrségnek joga van meggyilkolni az egyetemi hallgatókat, de felvetette Bratislav Gašić szerepét is a Konjuh faluban lefoglalt 5 tonna marihuánában. Szóba került a Senjak belgrádi városrészben, a 27 elnevezésű étteremben történt gyilkosság is, amelyben felmerült a volt belgrádi rendőrfőnök, Veselin Milić neve is. Kitértek a Mrčejevciben történt kortárserőszak ügyére is, amire Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter azt a megjegyzést tette, hogy nem történt erőszak, de jelezték, hogy az adott viselkedés az oktatási intézményben nem megengedett. Đorđe Pavićević, a Zöld Baloldali Front képviselője arra mutatott rá, hogy az oktatási minisztérium az oktatás fejlesztése helyett a kapacitásokat a tanárok, a diákok és az egyetemi hallgatók kontrolljára, megfélemlítésére és fegyelmezésére használja. Több alkalommal is feltették Đuro Macut kormányfőnek a kérdést: igaz-e, hogy a gyilkosság másnapján ő Miloš Vučevićtyel, a Szerb Haladó Párt elnökével ebédelt ebben az étteremben? A kormányfő nem válaszolt, csak annyit mondott ennek kapcsán, hogy nem szeretné befolyásolni a nyomozók munkáját. Macut kormányfőt több kritika is érte, az ellenzéki képviselők bábnak nevezték, ugyanis mint hangsúlyozták, a kormányt nem ő, hanem Siniša Mali pénzügyminiszter vezeti, Aleksandar Vučić államfő utasításai alapján. Pavle Grbović, az SZPM képviselője kijelentette, Macut alulteljesített egyetemi tanárként, mert nem támogatta sem a tanulóit, nem állt ki a kollégái mellett, akik az egyetemistákat támogatták, és szemet hunyt az egyetem autonómiájának beomlasztása felett. Alulteljesített orvosként is, mert nem rendelte el Bratina miniszter és Darko Glišić nagyberuházási miniszter gyógykezelését, aki azt mondta, hogy a szülők ne küldjék egyetemre a gyermekeiket, mert koporsóban kapják őket vissza. És politikusként sem bizonyított, mert nem nyilatkozott meg Paunović népirtásra vonatkozó kijelentésére.
A tegnapi vitában szóba került a médiaszabadság hiánya, az is, hogy bár a kormány az európai utat nevezi stratégiai célnak, Macut soha nem foglalkozik az európai integrációval, illetve ezzel a területtel foglalkozó tárca élén is olyan ember áll Nemanja Starčević személyében, aki nem hisz ebben a folyamatban.
A hatalmi párt képviselői, válaszolva a felmerült vádakra rámutattak arra, hogy az ellenzék sok esetben nem a jelenlegi kormányt bírálja, hanem Aleksandar Vučić politikája ellen szólal fel, Macut kormányfőt támadva. Kiemelték, hogy a jelenlegi kormány 15 hónappal ezelőtt katasztrofális körülmények között vette át az ország vezetését, hiszen az egyetemek és egyes iskolák blokád alatt álltak, romlott az ország gazdasági helyzete is, és a valamivel több mint egy év alatt sikerült az állapotokat rendes mederbe terelni: az oktatás akadálymentesen folyik, sikerült növelni a minimális munkabért, a nyugdíjakat, számos törvény született, amelyek a polgárok jobb életkörülményeihez járulnak hozzá. Habár bírálják a kormányt, megoldásokat nem javasolnak. Aleksandar Mirković, a Szerb Haladó Párt képviselője arra mutatott rá, hogy az ellenzék minden alkalmat kihasznál, mert elvesztette a polgárok bizalmát. A mai parlamentben a szavazatok 24 százalékával szereztek mandátumot maguknak, ma azonban nem tudnák összegyűjteni a szavazatok 3-4 százalékát sem. Mint mondta, amíg a hatalmi koalíció az egységre szólít fel, az ellenzék nem képes egyforma álláspontra sem helyezkedni. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéki politikusok azért kezdtek el politikával foglalkozni, hogy kitöröljék Aleksandar Vučićot Szerbia politikai életéből, de saját magukat törölték ki.
A hatalmi koalíció képviselői minden felszólalásukban kiemelték, ők nem támogatják az ellenzék kormánnyal szembeni bizalmatlansági kezdeményezését, a kormány és a 14 éve elkezdett politika folytatása mellett állnak ki.
Nyitókép: Beta-fotó
