A szenttamási polgármesteri hivatalban a helyi mezőgazdasági termelők egy csoportja és a Vajdaság Vizei Közvállalat szakemberei tegnap délelőtt munkajellegű megbeszélést tartottak. A találkozó fő témája a megművelhető földterülteken álló víz elvezetésének problémája volt, ami a kiadós esőzések következtében ez év májusában nagy gondokat okozott a szenttamási határban (is). A megbeszélésre a szenttamási polgármester, Radivoj Paroški, továbbá a községi közigazgatási szolgálat kezdeményezésére került sor. A találkozó célja a hatékony és eredményes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése az összes rendelkezésre álló felületen.
‒ Feltérképeztük a helyzetet, és próbálunk megoldást találni a problémára, amely egy cseppet sem egyszerű. A mai találkozó csak az első lépés volt effelé. Megállapodtunk abban, hogy a Vajdaság Vizei Közvállalat szakemberei egy hónapon belül tanulmányt dolgoznak ki a fennáló probléma lehetséges megoldására, továbbá felmérik annak lehetőségét, hogyan lehetne kárpótolni a mezőgazdasági termelőket ért károkat: felmentik őket a vízlecsapolási illeték fizetése alól, esetleg más módon. A lehetőségekkel a közvállalat jogi osztálya foglalkozik majd – mondta a megbeszélés után Radivoj Paroški, hozzátéve, hogy a témával egy hónap múlva újra foglalkoznak.
Az ülést követően elhangzott, hogy az előállt helyzetért nem okolható a Vajdaság Vizei Közvállalat, hiszen a tavasz végén, nyár elején óriási mennyiségű csapadék hullott, amit a gyenge vízáteresztő képességű termőföld nem tudott magábaszívni. A probléma azóta is fennáll, hiszen a csapadék elpárolgása után a nyár folyamán a talaj nagyon megkeményedett, így lehetetlenné vált a föld megmunkálása. Nem jobb a helyzet a gyümölcsösökben sem.
Több helyen nagyobb felületek kerültek víz alá, olyanok is, amelyek eléggé messze vannak a Duna‒Tisza‒Duna-csatornától és a Krivajától, és ez tovább bonyolítja a helyzetet, és növeli a megoldás költségeit.
‒ Szenttamás község határában különösen kifejezésre jutott a nagy mennyiségű csapadék által elöntött területek lecsapolásának problémája, hiszen a talajnak specifikus az összetétele, ezért nehezen szívja magába a csapadékot. A víz alatt álló területek tengerszint feletti magassága viszont messze meghaladta a talajvíz, sőt a Krivaja folyó szintjét is. Éppen ezért felvetődik a kérdés, megéri-e vízelvezető árkokat ásni. Néhány helyen a probléma megoldható talajerózióval és speciális agrotechnikai intézkedésekkel, de ha hosszú távon gondolkodunk, nem ideiglenes, hanem kifizetődő, konkrét és tartós megoldást kell találnunk – mutatott rá Aleksandar Nikolić, a közvállalat műszaki és fejlesztési igazgatója.
