A trópusi meleg és az aszály miatt a helyzet tovább fog romlani, noha a hidrológiai körülmények már jelenleg is meglehetősen rosszak – hangsúlyozta tegnap lapunknak nyilatkozva Dejan Vladiković, a Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálat (RHMZ) hidrológusa. Komoly problémák jelentkezhetnek a vízellátás, az energia szavatolása és a vízi élővilág fennmaradása tekintetében is.
Szerdán már ülésezett a tartományi kormány válságstábja annak okán, hogy történelmi minimális értékekre süllyedt a Duna szintje Vajdaságban, s külön anyagi eszközöket fordított a Duna–Tisza–Duna csatorna funkcionális fenntartására. Zombor, Kúla és Verbász községek területén rendkívüli helyzet bevezetését rendelték el. Ülésezett tegnap a köztársasági kormány válságtörzse is, mely úgyszintén riasztónak vélte a helyzetet, elsősorban az ivóvízellátás zavartalan szavatolásának nehézségei szempontjából. Dejan Vladiković, a Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálat (RHMZ) szakértője sem tudott sajnos biztató jóslatokba bocsátkozni a vízállás alakulásával kapcsolatban a Magyar Szónak adott nyilatkozatában.
– A Dunán rendkívül alacsony marad a vízszint, különösen a folyó Bezdán és Gombos közötti szakaszán, míg lejjebb kicsit enyhébb a helyzet. Az alacsony vízállás azonban megmarad, hiszen nincsen újabb csapadék, a hőség miatt pedig természetesen nagyobb lesz a kipárolgás is. A Dunára vonatkozó előrejelzések tehát nem túl biztatóak a következő időszakra nézve – magyarázta a hidrológus.
KÖZELEDÉS A BIOLÓGIAI MINIMUMHOZ
– A Dunán kívül is akadnak gondok. A Száva bizonyos szakaszain szintén alacsony a vízállás, az alsó szakaszon pedig érvényben van az alacsony hajózási vízszintre vonatkozó figyelmeztetés – mutatott rá Vladiković.
Mint mondta, a következő napokban figyelmeztetést adnak ki a biológiai minimumokkal kapcsolatosan is.
– Arra számítunk, hogy a Nagy-, a Dél- és a Nyugat-Morava vízgyűjtő területén, valamint ezek mellékfolyóin is egyes vízfolyások megközelítik a biológiai minimumnak nevezett, rendkívül alacsony vízhozamot, ami természetesen tovább súlyosbítja a helyzetet – tette hozzá arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a Dunán kívül hol vannak még nagyobb gondok az országban.
VESZÉLYBEN AZ ÁRAMTERMELÉS
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi állapot miként hat az energetikai rendszerre és a vízerőművekre, a szakértő kifejtette, hogy a hatás rendkívül negatív.
– A Vaskapu 1 vízerőműben tegnap reggel másodpercenként 1600 köbméteres volt a vízhozam, ami közel áll a biológiai minimumhoz. Ott csökkentett áramtermelést próbálnak biztosítani, a helyzet tehát nagyon kedvezőtlen. Hogy ezt importból fogják-e pótolni, azt ők tudják, de a kialakult helyzet rendkívül kedvezőtlen – szögezte le.
A többi vízerőműben sincs lehetőség zavartalan, megszokott áramtermelésre.
– Ez az energiaszektort is érinti, ráadásul a nagy uszályokat ki kell rakodni, és a merülési mélység csökkenése miatt kisebb hajóknak kell közlekedniük a Dunán, ami szintén nehezítő tényező. A következő hetekben nagyon nagy mennyiségű árut és energiahordozót nem tudnak majd elszállítani – részletezte a nehézségeket a hidrológus.
RTS/Printscreen (Dejan Vladiković felvétele)
INTERVENCIÓ A CSATORNARENDSZERBEN
A tartományi kormány tegnapelőtt 270 millió dinárt különített el a Duna–Tisza–Duna (DTD) hidroszisztéma működtetésére.
– A csatornarendszer fenntartása rendkívül fontos az öntözés és a vízátirányítás szempontjából is. Mint tudják, ez egy kiváló rendszer. Ha valahol van felesleges víz, azt át lehet irányítani: bizonyos zsilipeket kinyitnak, másokat lezárnak. Ez elengedhetetlen mind az öntözés, mind pedig a vízellátás veszélyeztetettsége miatt, hiszen egyes települések így jutnak ivóvízhez – világított rá a szakember.
Kitért arra is, hogy a talajvizek vízszintje szintén kritikusan alacsony.
– Augusztus folyamán ezen a téren is lesznek még gondok. Ezek sürgősségi beavatkozások, a Vajdaság Vizei és az illetékes regionális vállalatok már kint vannak a terepen, és dolgoznak az ügyön.
PUSZTULÓ ÉLŐVILÁG
– A halállomány miatt is nagy a veszély, tudomásom szerint mindent megtesznek, amit csak tudnak – fűzte hozzá. – A jelenlegi helyzet egyáltalán nem kedvez a Duna élővilágának sem. A nagy hőség miatt erősen felmelegedett a víz, kevesebb az oxigén, kisebb a vízmennyiség, és már most is jelentik, hogy pusztulnak a halak, némely pontokon egyszerűen kiugrálnak a vízből – festett komor képet Vladiković. – A horgászegyesületek és a közvállalatok igyekeznek menteni a menthetőt, de ez a komoly és negatív jelenség még el fog húzódni.
NINCS OK OPTIMIZMUSRA
Arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telik, mire a vízállás visszatér a normális szintre, miután a hőség alábbhagy és normalizálódnak az időjárási körülmények, a hidrológus elmondta, hogy minden a csapadéktól függ.
– A következő három-négy hétben semmiképpen sincs okunk az optimizmusra. Az a kevés eső, ami esetleg itt-ott esik, nem sokat jelent. Ha az egész vízgyűjtő területen, akár több „részletben” is elosztva leesne 150–200 liter csapadék, akkor helyreállna a rend. Ha ez a mennyiség egy vagy két erősebb hullámban érkezik, ahhoz körülbelül 8–10 nap kellene, ha pedig nem, akkor a komolyabb csapadékok kezdetétől számítva biztosan 15 napba telne. Erre tehát akkor kerülhetne sor, ha elegendő eső esne. Ilyen mennyiségű eső azonban egyelőre nincs kilátásban sem – zárta gondolatait az RHMZ munkatársa a Magyar Szónak adott helyzetelemzésében.
