Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter döntése alapján megszűnt Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának megbízatása. A döntéssel egy időben a múzeum ideiglenesen bezár, az intézmény addig nem látogatható, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása le nem zárul, és a jogok nem tisztázódnak – közölte kedden a miniszter.
A Terror Háza Múzeumot 2002-ben, az első Orbán-kormány idején alapították, azóta Schmidt Mária vezette azt. A Fidesz frakciója a bezárás hírére reagálva közleményben a Terror Háza Múzeum azonnali megnyitását és Schmidt Mária, az intézmény főigazgatójának visszahelyezését követelte.
Tarr Zoltán jelezte: a Terror Háza Múzeum még az idén újra megnyitja kapuit, amint kialakulnak a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek.
A Terror Háza Múzeum a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány intézményeként működött.
A múzeum főigazgatója, Schmidt Mária augusztus 31-én közölte, hogy az alapítvány az átadás-átvétel során elszámolt a tulajdonában lévő vagyonnal és eszközökkel. Az intézményt működtető, kekvaként tevékenykedő alapítványt Tarr Zoltán minisztériuma vette át.
Schmidt Mária korábbi közleménye szerint az alapítvány intézményeinek – így a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kertész Imre Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, Eötvös József Intézet, a Szabad Európa Intézet és a Deák Ferenc Műhely – működése mindvégig átlátható, hatékony és jogszerű volt, amit az átadás-átvételi dokumentáció is bizonyít.
A kekvákat a negyedik Orbán-kormány hozta létre azzal a céllal, hogy a mindenkori kormányzattól független módon, magánjogi formában biztosítják a kiemelten fontos közérdekű célok megvalósítását. A Magyar-kormány döntése alapján, amit a tiszás kétharmad is megszavazott a parlamentben a kekvák visszakerültek az államhoz, feladataikat ezután az állam vállalja át.
A Magyarországot sújtó XX. századi két nagy totalitárius diktatúrát, a kommunizmust és a nácizmust egyformán negatív színben bemutató Terror Háza Múzeum működését kezdettől fogva kritikával illették a nem jobboldaliak részéről, ugyanígy a jobboldali értelmiségiként ismert Schmidt Mária intézményvezetőz tevékenységét. Az áprilisi hatalomváltás óta többen is kritizálták őt. Gyáni Gábor történész április végén az ÉS-ben megjelent esszéjében háttérhatalmi tényezőnek nevezte Schmidt Máriát és bírálta tudományos képzettségét. A kialakuló vitában ehhez többen is csatlakoztak. Az Orbán-kormány kérlelhetetlen bírálójaként ismertté vált történész, Ungváry Krisztián szeptember elején a Kontroll műsorában arról beszélt, hogy a Terror Háza Múzeum intézményvezetője nem történész, hanem üzletasszony. A felmentésének hírérre azt a bejegyzést tette közzé Facebook-oldalán, hogy „nehéz szavakba önteni, hogy most mit is érezhet a történész szakma”
Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár Schmidt Mária eltávolítására. reagálva Facebook-oldalán hangsúlyozta: meggyőződése szerint egy múzeumnak – különösen egy ilyen súlyú emlékezeti intézménynek – átláthatóan, erős szakmai alapokon és politikai befolyástól mentesen kell működnie.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a múzeum az elmúlt években átideologizált, túlpolitizált intézménnyé vált. Működését történelmileg hiteles, szakmailag megalapozott keretek közé kell helyezni. Hozzátette: bízik benne, hogy a felülvizsgálat lezárultával az Andrássy úti emlékezet háza tiszta lappal, megerősített szakmai alapokkal nyílik majd meg az érdeklődők előtt.
A Fidesz parlamenti frakciója közleményben reagált a hírre, amelyben a Terror Háza Múzeum azonnali megnyitását és Schmidt Mária visszahelyezését követelte az intézmény élére. A Tisza az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának évében akarja eltörölni ’56 legfontosabb emlékpontját – írták.
„Ez szégyen és gyalázat, olyan, amelynek súlyát az eltörlésben résztvevők egész életükben viselni fognak” – tették hozzá, emlékeztetve arra, hogy a múzeumot 2002 óta 8 millióan tekintették meg.
„A Tisza mindent letarol, ami az útjában van” – reagált a hírre Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Úgy fogalmazott, hogy ilyet Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Medgyessy Péter miniszterelnök sem mert megtenni, de a Tisza Párt igen.
Már a múltat is végképp el akarják törölni, és maguk akarják újraírni – közölte.
Rámutatott: a Terror Háza az antikommunizmus, a diktatúrákkal szembeni ellenállás szimbóluma, az egyik leglátogatottabb magyar múzeum és az egyik legerősebb kisugárzású szellemi műhely, ahol a 20. századi magyar történelem legsötétebb korszakait mutatják be.
Schmidt Mária kedden azt írta a Facebook-oldalán, Tarr Zoltán Facebook-bejegyzéséből értesült arról, hogy a kultúráért felelős miniszter felmentette.
„Indoklást, magyarázatot nem kaptam. Ahogy semmilyen kapcsolatfelvételre, kommunikációra nem került sor köztem és a minisztérium között. Leveleimre választ nem kaptam. Csak remélni merem, hogy az indoklás nem függ össze az országszerte ismert ellenzéki politikai szimpátiámmal, ugyanis a Tisza által oly sokszor hivatkozott európai politikai kultúrába nem fér bele, hogy a közgyűjteményi vezetőket politikai szimpátia alapján válassza ki a kormányzat” – írta.
Hozzátette: sem a kormány, sem a miniszter nem jelezte, hogy gondja van a múzeum kiállításának tartalmával vagy nézőpontjával.
„A kormányzat szellemi és politikai elődje, az SZDSZ, legalább nyilvánosan sérelmezte anno a Tettesek Falát, valamint a kommunista és nyilas terror egyenlő mércével történő elítélését. Feltételezem tehát, hogy a múzeum bezárásának ez az oka, hiszen a Tisza mögött álló SZDSZ-es szellemi bázis a megnyitásakor ezekre hivatkozva akarta ellehetetleníteni a Terror Háza Múzeumot. Bennük legalább volt annyi kurázsi, hogy véleményüket nyíltan vállalták, amihez a Tisza-kormányzatnak nincs kellő bátorsága” – közölte az eltávolított intézményvezető.
„Olyannyira nincs, hogy volt munkatársaimat ma arra kötelezték, hogy a múzeum felületein »technikai okokkal« indokolják a múzeum bezárását” – tette hozzá.
Schmidt Mária közölte: a Terror Háza Múzeum létrehozása és több mint két évtizedes vezetése élete megtiszteltetése volt.
Szétverni, megszüntetni könnyű. De helyette úgy elmesélni a magyar közelmúlt tragédiáit, diktatúráinak a magyaroktól oly súlyos áldozatokat követelő évtizedeit, hogy az maradandó élményt nyújtson az érdeklődőknek, nagyon nehéz lesz – írta.
Nyitókép: MTI/Schmidt Mária a Terror Házában Múzeum tavaly novemberben, a Wittner Mária hagyatékáról tartott sajtótájékoztatón
