A Magyarország és Szerbia közötti, határon átívelő IPA-program keretében ebben a hónapban vette kezdetét a bezdáni kamarazsilip és a sebesfoki vízduzzasztó rekonstrukciója.
A Baja–Bezdán csatorna vízgazdálkodási területének komplex fejlesztésére irányuló projektum értéke majdnem 3,5 millió euró, áll a Vajdaság Vizei Közvállalat közleményében. Jelentős beruházásról van szó, hiszen a zsilipek hosszú évek óta nem működnek. Sebesfoknál a terv szerint áttérnek a motor meghajtású üzemmódra, míg a dunai kamarazsilipnél marad a kézi meghajtás.
A felújítási munkálatok elvégzésével Zombor kijáratot kap a Dunára, bekapcsolódhat a folyami teherforgalomba, hajózhatóvá válik a Baja–Bezdán (bajai) csatorna, a turizmus révén új munkahelyek nyílhatnak mind a városban, mind Bezdánban és környékén. A zsilip üzembe helyezésével a Duna irányából elérhetővé válik a bezdáni hajógyár, ami ideális telelőt biztosít a jachtoknak.
A bezdáni kamarazsilipet vagy hajózsilipet egykor Mihálik János tervei szerint és vezetése alatt építették. Az 1856-ban elkészült műtárgy volt Európa első, víz alatti betonozással készült zsilipje. Valóságos építészeti remekmű, amelynek megnyitásakor csodájára jártak egész Európából. Mindezt figyelembe véve, az elsődleges kinézet megtartásának elve szerint folynak a felújítási munkálatok, melyeket 85 százalékban az Európai Unió, 15 százalékban a Vajdaság Vizei Közvállalat finanszíroz. A jövő év végére tervezik befejezni a projektumot.
A BABECA pályázat projektleírása szerint a Baja–Bezdán-csatorna (Ferenc-csatorna) regionális vízgazdálkodási rendszerének fejlesztése Magyarországon a dél-alföldi régióra, Szerbiában pedig Bácskára és Bánátra terjed ki. A csatorna nemzetközi jelentőségű vízgazdálkodási és műszaki létesítmény. A csatorna elsősorban vízellátási és a belvizek elvezetési feladatát tölti be, ezenfelül sportolási és pihenési célokat is szolgál. Egyes szakaszai az árvízvédelmi rendszer részét képezik. A karbantartás elmaradása, a biomassza megnövekedett mennyisége és az iszappal összefüggő vízminőségi problémák miatt jelentősen lecsökkent a vízellátó képesség.
A projektum célterületét a Baja–Bezdán-csatorna (a csatorna magyarországi és szerbiai szakasza), a szerb oldalon húzódó Verbász–Bezdán-csatorna, a bezdáni Ferenc József-kamarazsilip és a Sebesfoki-zsilip adja. A bezdáni Ferenc József-zsilipet a jelenlegi műszaki és hidromechanikai állapota miatt nem használják. Továbbra is fontos létesítménynek számít a Duna–Tisza–Duna-csatorna mentén, működőképessége ezért tehát elengedhetetlen. A Sebesfoki-zsilip a Baja–Bezdán-csatorna és a Bezdán–Verbász-csatorna találkozásánál található. A zsilip ipari létesítményként a hajózást biztosította, és az egyedüli árufuvarozási lehetőséget jelentette a térségben. A Baja–Bezdán-csatorna 44,8 km hosszú, ebből 32,2 km Magyarország, 10,6 km pedig Szerbia területén helyezkedik el, 2 km-en pedig az országhatár a csatorna medrében húzódik.
