Beleteszi a tölcsérbe, a vásárló felé nyújtja, majd hirtelen leejti, aztán elkapja, megfordítja, újra a tölcsérbe helyezi, odanyújtja, majd kiveszi a kezéből, csak az üres tölcsér marad benne, megi...
2025. szeptember 11., csütörtök
Terasz
Megérkeztek a komédiások. 1978-at írtunk akkor. Jöttek a nyári porban gyalogszerrel – némi kezdeti romantika kíséretében –, a kevi Gere Vilmos parasztember ekhós szekerét és a szamarakat kísérve.
Valamiféle újsütetű axiómának tűnik az a megállapítás, hogy rohanó világban élünk. Nem szeretjük, de ránk telepedett.
Föl sem emeltem a fejem, csak olvastam. Igyekeztem nem odafigyelni a televízióból érkező hangokra, igyekeztem, hogy ne álljanak össze szavakká, mondatokká a hangok, mert akkor zavarni fognak az olv...
Sokan vagyunk – legalábbis remélem, hogy nem csak én egyedül –, akik nehezen válunk meg a dolgainktól, köztük azoktól is, amelyekre már semmi szükségünk, miközben már-már irigyeljük azokat, akik bá...
Vajon mikor láthattam legutóbb egy igazi klasszikus, mondhatni, népi madárijesztőt? – merül fel bennem a kérdés egy bácskai falu mellett elhaladva, ahol egy idős nő éppen egy kitömött, emberformájú...