Imádom az ismeretterjesztő műveket, bár elolvasni nem bírom, mert nagyon unalmasak.
***
– Jancsika, miért nem adtad be a házi feladatodat?
– Nem csináltam meg. A tanárnőnek így is sok a munkája, nem akarom még jobban leterhelni.
***
– Hol a fenében vagy?! – hívja fel a feleség dühösen a férjét.
– Drágám, ne legyél már ilyen ingerült – mondja a férj. – Emlékszel arra a kis ékszerboltra, amit a múltkor láttunk? Tudod, ahol kinézted azt a nyakláncot, és én mondtam, hogy egyszer majd megkapod tőlem?
– Ó, emlékszem – mosolyodik el a feleség megenyhülve.
– Na, szóval van mellette egy jó kis kocsma, ott vagyok éppen!
***
Egy asszony a tizenötödik gyermekét várva érkezik a szülészetre. A nővér már ismerősként üdvözli, és megkérdezi tőle:
– Gondolom, most már ennyi gyerek elég lesz. Biztos nem fog szülni többet, ugye?
– Dehogynem! Legalább évente egyszer pihenhetek itt bent egy pár napot.
***
– Ki az abszolút kövér?
– ???
– Akinek saját irányítószáma van.
***
– Hallottad, hogy Kovács művész úrnak megsérültek a hangszálai? A szörnyű lehet, ha egy operaénekes rádöbben, hogy nem énekelhet többé.
– Igen, de az még borzasztóbb, ha nem veszi észre.
***
A feleség késő este jön haza a karate edzésről. Odaszól a férjének:
– Ma csak hideg vacsora van, drágám. Vagy talán nem tetszik?
***
Egy fiú elszegődik egy juhász mellé bojtárnak. Amikor ősszel beköszönt a hideg, egy este megkérdezi a juhász:
– Na, fiam, mit szeretnél: melegedni szeretnél, vagy vacsorázni?
Mire a fiú:
– Én leginkább szalonnát sütnék.
***
– Ha négy borjú egy mázsa, akkor milyen nehéz lehet egy ökör? – kérdezi a vásárban a kupec a székelytől.
– Hát álljon csak rá kend a mérlegre, majd mindjárt megtudjuk! – feleli az.
***
Egy házaspár vendégségbe készül, az asszony hosszasan szépítkezik a tükör előtt. Mikor végre elkészül, oda áll a férje elé és megkérdezi:
– Drágám, szerinted így már jó lesz?
– Igen, szívem, de ott az orrod mellett egy ujjnyi felületen még kilátszik a bőröd.
***
– Hogy hívják az orosz fúvószenekar kutyáját?
– ???
– Bala Lajka.
***
Egy turista az angol – skót határ közelében túrázik, de eltéved. Kis bolyongás után találkozik egy emberrel, akitől meg is kérdezi:
– Megmondaná nekem, kedves bácsika, hol vagyok?
– Ha ad egy fontot, megmondom.
– Köszönöm akkor már tudom.
***
Kovácsné panaszkodik a bejárónőnek:
– Képzelje, Jucika, az a pletyka kering, hogy a férjem megcsal a titkárnőjével.
– Nem hiszem én azt, asszonyom. Csak azért mondja, mert féltékennyé akar tenni.
***
– Mondja, mennyire hatékony ez az új hajnövesztőszer?
– Látja, uram, fésű és olló is van a csomagban.
***
– Anya, azt mondtad, hogy a fogorvosi vizsgálat fájdalommentes lesz, de nem így volt.
– Fájt, ahogy megnézte a doktor bácsi a fogaidat?
– Nem. De ő ordított, mikor ráharaptam az ujjára.
***
Idősödő színész nagy gondban van: nem kap szerepet, mivel állandóan elfelejti a szövegét. Végre, hosszú idő után kap egy mellékszerepet. A rendező instruálja:
– Akkor a mutató és hüvelykujja közé csippenti azt a szál rózsát, bemegy a színpad közepére, megáll és azt mondja: ,,Ah, ez a kedvesem illata!”
A színész egész éjszaka gyakorol, majd másnap az előadáson bemegy a színpadra, és hiba nélkül elmondja a szöveget: ,,Ah, ez a kedvesem illata!” A közönség soraiban hatalmas derültség lesz úrrá. Kint, a színfalak mögött a rendező tajtékozva kiáltja:
– Mit csináltál, te barom! Nevetségessé tettél ennyi ember előtt!
– Miért, én jól elmondtam a szövegemet! – védekezik a színész.
– Igen, de a rózsát kint hagytad, te szerencsétlen!
***
Első randevújukon mondja a lány a fiúnak:
– Jobb, ha tudod, én nem vagyok olyan lány, aki lefekszik az első találkán…
– Nem baj – mondja a fiú.
A lány sírva fakad:
– Jaj, nekem ez az első eset…
– Az első randid?
– Nem, az első alkalom, hogy valaki elhiszi.
