Az utak közösségmegtartó szerepe

Folynak a felújítási munkálatok a Topolya–Óbecse úton, illetve a napokban megkezdték az építkezést a Bácsfeketehegy és Óverbász közötti útszakaszon is, miközben gőzerővel tartanak a munkálatok Szabadkán, a Majsai híd lábánál tervezett körforgalom kialakításánál. Ám az említettek mellett újabb beruházásokra is sor kerül – tudtuk meg Lálity Urbán Emesétől, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjelöltjétől, aki jelenleg az ügyvivő kormány államtitkára is. Rámutatott: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nem pusztán útépítés vagy útjavítás, hiszen egy jó út összeköti a településeket. Vajdaság esetében pedig kiemelkedő közösségmegtartó szerepe is van.

– A több mint 20 kilométer hosszú Topolya–Óbecse úton szeptember 8-a óta az első, 6 kilométeres szakasz felújítása zajlik, de a későbbiekben 5-6 kilométeres szakaszokban folytatódnak a munkálatok. Jelenleg az adott szakasz felújításának egy részét a Vojput vállalat, a másik részét pedig a Bačkaput kivitelezi. A munkálatok során Brazília településen belül is megtörténik az úthálózat felújítása, ami a nagyon veszélyes, megrongálódott és elhasználódott útszakasz teljes körű felújítását jelenti. Nemcsak az útburkolat cseréje történik meg ezen a 6 kilométeren, hanem az egészséges rétegig – a terhelést átvevő konstrukcióig – kerül sor a rétegek felújítására, valamint kialakításra kerülnek az útpadkák és az esővíz-elvezető árkok is.

Folyamatban vannak projektek vagy olyan útszakaszok, mint az Óbecse–Topolya vagy az Óverbász, Kishegyes, a Mohol–Völgyes, a Gádor–Rastina útszakaszok is, illetve Szabadkán, a Majsai úton, a Majsai-híd tövében a körforgalom kialakítása, ahol július 27-én kezdődtek meg a munkálatok és 90 nap alatt fejeződnek be. Addig ugyan a szabadkai lakosoknak okoz egy kis fejtörést a közlekedés megoldása, de szerintem a végeredmény indokolni fogja ezeket a kisebb-nagyobb közlekedési problémákat a mindennapokban.

Szerbiában, illetve Vajdaságban olyan ráfordításokra lenne szükség, amelyek lehetővé tennék, hogy a modern elvárásoknak megfelelő minőségű és állapotú úthálózatok legyenek. Erre jelenleg sajnos sem a szerb kormánynak, sem az önkormányzatoknak nincs akkora kerete a költségvetésben, ami folyamatos felújítások mellett is elegendő lenne. Úgyhogy készül egy átfogó felmérés a lokális utak és a közutak állapotáról, valamint egy olyan beruházási terv is, amely a következő időszakban átfogóan szavatolja a megfelelő minőségű útkarbantartást.

Ez azt jelenti, hogy miután elkészül ez a felmérés, nagyobb szabású, átfogóbb útépítésekre lehet számítani?
– Jelenleg egy átfogó állagfelmérés van folyamatban egész Vajdaság területén. Ennek eredményeként elkészül a közutak állagának nyilvántartása, ami jó alapot nyújt a karbantartási akciótervek előkészítéséhez.

A folyamatban lévő munkálatok már követik az új standardokat?
– A folyamatban lévő útfelújítások minden esetben olyan minőségben kerülnek kivitelezésre, amely megfelelő minőségű úttestet biztosít a közlekedők számára. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy a közutak mindegyikét nem a tranzit, nagy tengelynyomású járművek, tehát a nyerges vontatók részére tervezték. A korlátozásokat szem előtt kellene tartaniuk a fuvarozóknak, különösen a nyári időszakban, amikor a hőmérséklet-ingadozás miatt az úttestek állaga könnyebben rongálódik, ha nagy terhelés éri. Ezért vezették be Szerbiában a teherjárművek számára a közúti folyosót, amelyen közlekedhetnek. Az ezen kívüli közutakon való közlekedésre a későbbiekben bírság kiszabása várható.
Szeretném megemlíteni, hogy szeptember 14-e óta folyamatban van a 113-as út Bácsfeketehegy és Óverbász közötti, 5 kilométeres szakaszának felújítása is, valamint Ada község területén a Mohol–Völgyes úttest felújítása is megkezdődött augusztus 31-én. Az utóbbi beruházásnak különösen nagy jelentősége van, mert ez a 31 kilométeres közlekedési kapcsolat biztosítani fogja Adának – és Adán keresztül az egész térségnek, Bánátnak – az egyik legrövidebb összeköttetést az E75-ös autópályával. Ezen az útvonalon korábban már elkészült egy 6,5 kilométeres szakasz, most pedig további 3,5 kilométer rehabilitációja zajlik. A cél az, hogy a kapcsolat további szakaszai is fokozatosan megújuljanak. Ugyanakkor szeptember 14-én megkezdődött a Gádor (Gakovo) és Haraszti (Rastina) közötti, 4,5 kilométer hosszú önkormányzati út rehabilitációja is. Ez azért is fontos, mert a határ menti térségek közlekedési kapcsolatainak fejlesztése nemcsak az ott élők mindennapi életét könnyíti meg, hanem a gazdasági és határon átnyúló kapcsolatok szempontjából is jelentős.

Amikor megnyitották a Haraszti–Bácsszentgyörgy határátkelőt, tervben volt az oda vezető út felújítása is, de ez csak részben valósult meg. Ez annak a tervnek a folytatása?
– Természetesen igen. A korábban említett, még hátramaradt 4,5 kilométeres szakaszon, amely eddig nem került felújításra, már megkezdődhettek a munkálatok.

Ezek a munkálatok éppen beleesnek a kampányidőszakba. Előre megtervezett beruházásokról van szó?
– Erre azt tudom mondani, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség eddig is úgy politizált, illetve olyan vállalásai voltak, amelyek előrevetítették a közösségünk szükségleteit. Ezt mi mindig nyilvánosságra hoztuk, és a Vajdasági Magyar Szövetség teljes csapata azon dolgozik, hogy a vállalásainkat teljesítse. Vajdaság-szerte nagyon sok olyan útszakasz vagy útvonal van, amelyet szükséges felújítani, és mi teljes mértékben azon dolgozunk, hogy megvalósuljanak ezek a fejlesztések. A programunk részét képező vállalásainkból már több útszakasz is megvalósult.

A VMSZ által közzétett választási programban ezúttal is fontos szerep jut az infrastrukturális beruházásoknak. Mely beruházásokra fektetik a hangsúlyt a választásokat követően?
– Azt gondolom, az imént elhangzott beruházásoknál kijelenthető: a VMSZ által korábban megfogalmazott vállalások közül több konkrét beruházássá vált mára, illetve több esetben a kivitelezés is megkezdődött. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy maga a párt építi az utakat – az állami beruházásokat az illetékes állami szervek és vállalatok valósítják meg. A politikai érdekképviseletünknek azonban épp az a feladata, hogy a közösség számára fontos fejlesztéseket napirenden tartsa, azok megvalósításáért dolgozzunk, és a döntéshozatalban képviseljük az érintett térségek érdekeit.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése nem pusztán útépítés vagy útjavítás, hiszen egy jó út összeköti a településeket. Amellett, hogy lerövidíti az utazási időt, javítja a közlekedésbiztonságot, könnyebbé teszi a munkába és iskolába járást, a vállalkozások számára is jobb működési feltételeket teremt. Vajdaság esetében ennek közösségmegtartó szerepe is van. Ha egy kisebb település megfelelően kapcsolódik a környező városokhoz és a fő közlekedési folyosókhoz, akkor könnyebben elérhetők a munkahelyek, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások, és javulnak a helyi gazdaság lehetőségei is. 
Ezért a Vajdasági Magyar Szövetség számára a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nem önmagában való cél. Egy nagyobb fejlesztési stratégia része, amelynek végső célja, hogy Vajdaságban a magyar közösség számára is megmaradjanak a fejlődés, a boldogulás és a szülőföldön való megmaradás feltételei.
Hogy mi a következő időszak legfontosabb feladata? Természetesen az, hogy az eddigi vállalásainkat, illetve a megkezdett beruházásokat befejezzük, és folytassuk a meglévő úthálózat fokozatos rehabilitációját. A Vajdasági Magyar Szövetség részéről továbbra is az a legfontosabb, hogy a vajdasági magyar közösség és a vajdasági települések valós fejlesztési igényei megfelelő súllyal jelenjenek meg az országos döntéshozatalban. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a következetes érdekképviseletnek van eredménye. Ugyanilyen fontos az is, hogy a már megkezdett munkát ne tekintsük lezártnak: ahol egy út első szakasza elkészült, ott a következő szakaszért is dolgozni kell. A politikai vállalásokat végső soron nem a szavak, hanem az elkészült utak, hidak, vasutak, határátkelők és az ezekből fakadó jobb életkörülmények alapján lehet megítélni. A vajdasági magyar közösség felé vállalt céljainkról pedig időről időre számot adunk.

Ennek fényében elindult a Szeged–Szabadka vasútvonalon a vonat, hamarosan sűrűbb járatokra is számíthatunk. Mi a helyzet a Belgrád–Budapest vasútvonallal, illetve a Baja és Szabadka közötti vonallal?
– A megvalósult projektjeink közül azért szeretném kiemelni, hogy 2024-ben kiépült a Kispiac–Kishomok út 5,2 kilométeres szakasza, megtörtént a zentai Tisza-híd sürgős statikai felújítása, majd 2025-ben befejeződött a 106-os számú közút Bácsgyulafalva és Cserepes közötti, 16,5 kilométeres részének felújítása. Ezenkívül a megvalósult infrastrukturális projektjeink közé tartozik a horgosi autópálya-határátkelő felújítása, valamint újraindult Pancsova és Nagybecskerek között a vasúti utasforgalom is, amely esetében 2024. december 15-én lépett életbe az új menetrend, amely a Temes folyón épülő vasúti híd miatt egy rövid időre szünetelt, de azóta újra közlekednek a vonatok.
A gyorsvasút Újvidék–Szabadka szakaszán is befejeződtek a munkálatok, magyar nyelvű feliratok kerültek a vasútállomás épületeire, ami szintén a mi vállalásunk volt. Tavaly október 8-án megindult az utasforgalom az Újvidék–Szabadka gyorsvasút 108 km-es szakaszán. Jelenleg kétóránként indul járat Belgrád és Szabadka között Soko (Sólyom) és Stadler FLIRT szerelvényekkel.
Az idei év folyamán a már említett munkálatok mellett olyan fejlesztések fognak megvalósulni Zenta és Magyarkanizsa község területén, amelyek a közlekedés biztonságára, valamint a környezetkímélő, környezettudatos kialakításra vonatkoznak. Továbbra is szorgalmazzuk a közutak, a lokális utak folyamatos felújítását. A 2026.vmsz.org.rs honlapon megtalálhatók a vállalásaink, illetve a választási programunk, amely 12 pontból áll. A 7. pont az infrastruktúra fejlesztését foglalja magában. Célunk, hogy átjárhatóvá tegyük a szerb–magyar határt, összekapcsoljuk a vajdasági térségeket, és minden településen biztosítsuk a 21. századi élet alapvető infrastrukturális feltételeit, ami az infrastruktúra-fejlesztéseket illeti a nemzetközi regionális vasút terén. Természetesen szorgalmazzuk a Belgrád és Budapest, valamint a Szabadka és Szeged közötti vasúti kapcsolat szolgáltatási színvonalának növelését, valamint a Szabadka–Baja és Szeged–Nagykikinda–Temesvár vasútvonalak fejlesztését. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az állami utak rekonstrukcióját és felújítását célzó kiemelt projektek megfelelő arányban és területi elosztásban valósuljanak meg Vajdaság Autonóm Tartomány egész területén, szem előtt tartva a régió egységes fejlődését.

Mikor indulhat el teljes hosszában az utasforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonallal?
– A Budapest–Belgrád vasútvonalon, amikor megteremtődnek a nemzetközi utasforgalomhoz szükséges technikai feltételek, megindul az utasforgalom. A teherforgalom már az idén februárban elindult, és nincs semmilyen fennakadás, az utasforgalom pedig várhatóan az ősz folyamán indulhat meg.