Harminc évvel ezelőtt indult el világhódító útjára a Rubik-kocka
Amikor Rubik Ernő először kísérletezett a kockával még csak egyedül hitte, hogy valami elbűvölőt hozott létre. Hat évre volt szükség, hogy beérjen a találmánya. A játékipar nyugati szereplői először csak legyintettek rá. Mivel a vásárlók töredéke tudná csupán kirakni, így kevesen fogják megvásárolni, vélték a szkeptikusok. „Azzal nem számoltak, hogy az emberek számára úgy is szórakoztató lehet egy játék, ha nem találják meg a megoldást” – mesélte a Spiegel magazin újságírójának a Kossuth-díj as feltaláló. Az Ideal Toys Company volt az egyetlen, amely bízott a sikerben és 1980-ban belevágott a forgalmazásba. Még ugyanabban az évben az USA-ban az év játékának kiáltották ki. Rubik nevetve emlékezik vissza: optimistán úgy kalkuláltak, hogy az első évben 1 millió kocka fog elkelni, a 30 millióval nem számoltak.
Nyugaton 1982-re olyan mértékűre emelkedett az eladott mennyiség, hogy bizonyos számítások szerint minden harmadik háztartásban volt legalább egy ilyen játék. A Rubik-kocka kifejezés hivatalosan is az angol nyelv részévé vált azáltal, hogy külön bekezdést kapott az Oxford English Dictionary ben.
Rubik és kockája
Ifjú Rubik Ernő Budapesten született 1944-ben. 1962 és 1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar án szerezte építész képzettségét, amelyet aztán az Iparművészeti Főiskolá n bővített. 1968 és 1975 között építész tervező, 1970 és 1986 között az Iparművészeti Főiskola tanársegéde, adjunktusa, docense volt. Egy rövid ideig az És Játék című lap főszerkesztője, 1983-tól a Rubik Stúdió vezetője, majd három alapítvány létrehozója, egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke. Nevéhez fűződik több logikai játék megalkotása: Rubik-kocka (1975), Kígyó (1977), Bűvös négyzetek (1985).
A kockát először tanítványainak és néhány barátjának mutatta meg, és az ő érdeklődésük és lelkesedésük hatott rá bátorítólag, 1975-ben benyújtotta szabadalmát, majd gyártót kezdett keresni. Rövid időn belül talált is: a Polytechnika Ipari Szövetkezet et. A kocka 2 év múlva került forgalomba. Ezzel a játék önálló életre kelt, s rövid idő alatt népszerűvé vált. 1980-ban csak Magyarországon közel egymillió darab talált gazdára.
Rubik Ernő az 1978-as magyar BNV-díj , a Kulturális Minisztérium 1979-es Nívódíja után 1980-ban több országban nyert díjakat: Németországban, Franciaországban, Angliában. Az angliai Toy of theYear 1980 (Az év játéka) díjat is megnyerte, ezt az elismerést évente csupán egyetlen játék kapja: sőt, ilyen rejtvény jellegű játék még nem nyerte el. 1981-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeum a a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe. Ma már az emberek millióihoz jutott el a kocka, a világ minden táján több tucat országban klubok alakultak, tanulmányok, újságcikkek százai, könyvek jelentek meg.
Világszerte különböző néven vált népszerűvé: Magyar kocka , Rubik kockája , Bűvös kocka , A Kocka , Rubik-kocka stb. Egy kaliforniai vállalat által készített felmérés szerint az Egyesült Államokban a népesség több mint 85%-a ismeri a Rubik nevet, és felismeri az általa feltalált kockát.
Tudomány és szórakozás
Nem számítva a több száz kockát, melyek különböző dekorációval vannak díszítve, 1981 és 1984 között több mint 60 egymástól független, háromdimenziós, mozgó részecskés logikai játék jelent meg a piacon. Azonban mindannyian alapvetően a Rubik-kockából voltak származtathatóak. Soha egyetlenegy játék sem gyakorolt még ilyen nagy hatást a játékiparra, mint Rubik Ernő találmánya, akitől messze áll a
milliomosok életstílusa, sőt a hírnévvel sem tudott és szeretett volna mit kezdeni. Csupán egy luxust engedett meg magának abban az időben: az 500-as Fiat ját lecserélte egy 1-es Volkswagen Golf ra. A médiajelenlétet sosem tartotta testhez állónak, ezért inkább kerüli a reflektorfényt, mert hiába szerepel mindegyik kockán a neve, ő a találmányt tartja inkább sztárnak, mint saját magát.
A kocka sikere és talánya egy tőről fakad. Matematikusok foglalkoznak vele, csoportelméleteket állítanak föl a játék elve mentén, és keresik azt az „isteni számot”, amely a 43 trilliónyi konstellációból a legkevesebb tekeréssel kihozza az egységes színű oldalakat. Jelenleg 22-nél tartanak, számol be az újító, aki szívesen követi az eseményeket. Számára a tudomány és a szórakozás mégis egyre megy. Rubik Ernő legnagyobb büszkesége az, hogy több száz milliónyi embernek volt már a kezében a találmánya, mely nem ismer határokat és nyelvi akadályokat. Az, hogy külön világbajnokságot is rendeznek, ahol a nemzetközi mezőny a leggyorsabb kirakót méltatja már csak hab a tortán.
A hétköznapokat a 66 éves építész és játéktervező elmondása szerint egyszerűen tölti, korán kel, feleségével és kutyáival sétál a környéken, gondozza a kertet, és otthonról dolgozik. A kockának köszönheti a legfőbb értéket az életében: „Csak egy szabadság létezik: ha azt csinálhatod, amit szeretsz, és amihez tehetséged van.”
„A kockázás megkívánja, hogy az arra vállalkozó a szó eredeti értelmében tudományt teremtsen. Kísérleteket kell kidolgoznia, elméleteket kell építenie, hogy majd elvesse azokat és másként próbálkozzon. Ez az egyetlen olyan rejtvényjáték, amely a megoldásra törőtől egy egész tudomány megalkotását kívánja meg” – mondta Bernie Greenberg, mesterségesintelligencia-kutató.
