A bolyhos, puha barka a magyar keresztény kultúrkörben elsősorban a virágvasárnap és a húsvét szimbóluma. A kora tavaszi növény az újjászületést, a megújulást és a tavasz eljövetelét jelképezi. A „barka” nem egy konkrét növény neve, hanem bizonyos fák és cserjék – például a fűz, dió vagy mogyoró – lelógó, apró fürtös virágzatát jelenti. A barka szót pedig a „barika", azaz kis bárány szóhoz vezetik vissza – hiszen a barka tapintásra és látványra is olyan, mint egy puha bárányka bundája. A szentelt barka védelmező talizmánként is szolgált: úgy tartották, hogy megvédi a házat a jégesőtől, a villámcsapástól és a tűzvésztől, segíti az állatok termékenységét és egészségét, jó termést biztosít a földeken, elűzi a rontást és a betegségeket mind az embereknél, mind a jószágnál. Dekorációnak is tökéletes. Tehetjük egyszerűen vázába, vagy összeköthetjük tojásokkal és masnikkal. Az a fontos, hogy ne tegyük vízbe, mert kivirágzik. Szárazon viszont sokáig megőrzi szépségét.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
