Sikerrel záruló tárgyalásokról számolt be pénteki sajtótájékoztatójukon Ursula von der Leyen és Magyar Péter a zárolt uniós pénzek ügyében. A megállapodás szerint Magyarország számára összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból. Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
Von der Leyen tájékoztatása szerint további 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét.
Emellett Magyarország olyan jogszabályokat kell hogy elfogadjon, amik kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat – mondta az Európai Bizottság elnöke.
ÚJ FEJEZET MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN
Ursula von der Leyen szerint máris érezhető a változás erős szele Magyarországon. Kiemelte, hogy a magyar parlament az Európa-napon választotta meg az új miniszterelnököt, az európai himnusz megszólalása és az európai zászlók visszatérése a magyar parlament épületére egyaránt azt jelzi, hogy új fejezet nyílik az ország történetében.
Méltatta továbbá, hogy az új kormány rekordidő alatt alakult meg, és gyorsan megkezdte a gazdasági fellendülést, a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedések végrehajtását.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeket az Európai Bizottság az állam foglyul ejtésének kockázatát hordozó struktúráknak tekintett.
Kijelentette, hogy ezek a reformok nemcsak a korrupció visszaszorítását szolgálják, hanem több milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítását is lehetővé teszik.
MEGNYÍLIK AZ ERASMUS-PROGRAM
Az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, ugyanakkor a folyamat szerinte jó irányba halad.
Az Európai Bizottság elnöke külön kitért az Erasmus-programra is. Mint mondta, a magyar fiatalok számára ismét megnyílik a lehetőség, hogy részt vegyenek az unió egyik legismertebb oktatási és mobilitási programjában, így már a következő tanévtől újra csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez.
FEJLESZTÉSEKRE, BERUHÁZÁSOKRA FORDÍTJÁK
Magyar Péter miniszterelnök a sajtótájékoztatón a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadításával kapcsolatban azt mondta: az egyik legfontosabb vállalásunk a választási kampányban az volt, hogy „hazavisszük, feloldjuk azt a sok ezer milliárd forint uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek, a magyar vállalatoknak, a magyar közszolgáltatásoknak, egészségügynek, oktatásnak, közlekedésnek, szociális szférának”.
A magyar kormányfő közölte, hogy a magyarországi éves költségvetés 13 százalékát kitevő 16,4 milliárd euróból 4,4 milliárd euró a kohéziós forrás, amit a magyar kormány közlekedésfejlesztésre, egészségügyi beruházásra, szociális beruházásokra, környezetvédelmi beruházásokra, a kis- és középvállalatok támogatására tud költeni, 2,2 milliárd euró jut az oktatásra, a fejlesztésére és a kutatásra, 1,5 milliárd euró lesz fordítható az elektromos hálózat fejlesztésére, továbbá a kormány 2 milliárd eurót tud fordítani új vasúti szerelvények, új HÉV-szerelvények, a helyiérdekű vasút szerelvényeinek beszerzésére.
A VALÓDI OK NEM POLITIKAI
Kiemelte: a valódi ok, amiért az Európai Unió nem volt abban a helyzetben, hogy odaadja a Magyarországnak járó sok ezer milliárd forintot, a korrupció volt. Emlékeztetett: ő a legelejétől fogva mondta, hogy ha Magyarország elfogadja az antikorrupciós intézkedéseket, ha felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, ha megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, ha elfogadnak összeférhetetlenségi szabályokat, mint más országok, „akkor ezek a pénzek jönni fognak”. Közölte: pár hét elég volt ahhoz, hogy megállapodjanak. „Három-négy hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és a leköszönő kormánya három-négy év alatt nem tudott elérni. Vagy nem is akart elérni, ezt nem tudjuk” – vélekedett.
Brüsszelnek nem ideológiai elvárásai voltak Magyarországgal szemben az európai uniós források felszabadításakor, hanem pusztán a korrupció elleni lehető legjobb fellépést várta el – jelentette ki a miniszterelnök. Magyar Péter azt mondta: amit az Európai Bizottság elnöke kért az európai és a magyar adófizetők érdekében, azt eddig is lehetett volna teljesíteni, ha az Orbán-kormány valóban a magyar emberek érdekében kormányzott volna.
CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ
Elmondta, a Tisza-kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben és bizonyos esetekben a kértnél szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket fog elfogadni. Példaként említette, hogy átalakítják és szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, ellenőrizhetővé teszik azt. Készen vannak a jogszabálytervezetekkel, amelyekben van egy olyan pont is; aki szándékosan valótlan adatot tüntet föl a vagyonnyilatkozatában, az két évig terjedő börtönnel büntethető – ismertette.
Bejelentette azt is, hogy a tárgyalás során átadta az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez (EPPO).
MEGSZŰNIK AZ MCC MÖGÖTTI KEKVA
Magyar Péter kérdésre válaszolva közölte: a nyár végéig megszüntetik azon közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat), amelyek nem egyetemfenntartók. Az uniós források lehívásához szükséges mérföldkövet teljesítenek. A kormányfő közölte, a kekvák kapcsán az a megállapodásuk, hogy lesz egy átmeneti időszak 2027. augusztus 31-éig az egyetemeket felügyelő alapítványok kapcsán. Vannak olyan kekvák, amelyekhez kórházak tartoznak, de az egyetem önmagában is olyan intézmény, amelynél kell idő arra, hogy a tulajdonosi, működési struktúra átalakuljon – magyarázta.
A kormányfő közölte, azon kekvákat, amelyekhez nem tartoznak egyetemek, augusztus 31-éig megszüntetik, köztük az MCC-t is. Ezen kekvák közfeladatait át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy garanciát szeretne kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban. Hozzátette: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása vagy az első fejezet megnyitása között. Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
A MIGRÁCIÓS PAKTUM VÉGREHAJTÁSA
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva Ursula von der Leyen elmondta: a testület és a magyar kormány szorosan együttműködik majd a migrációs paktum végrehajtásában.
Mint mondta, a migrációs paktum egységes feltételeket teremt az Európai Unió egészében, és annak végrehajtásáról az Európai Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy világos célok alapján kívánnak dolgozni a magyar kormánnyal a paktum alkalmazásán.
Ursula von der Leyen szintén visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint összefüggés lenne a Magyarországgal folytatott egyeztetések és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, a Next Generation uniós helyreállítási alap és a kohéziós források nem kapcsolódnak a bővítési tárgyalásokhoz.
A Magyarországgal kötött megállapodás részleteiről szólva Ursula von der Leyen elmondta: az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült egy szilárd keretrendszert kialakítani a jogállamisági, az egyéb reformokat érintő és a beruházási kérdések kezelésére.
Kifejtette, hogy a megállapodás alapja a vállalt reformok végrehajtása és lezárása, valamint a beruházások megvalósítása. A kapcsolódó uniós források folyósítása az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötődik, így például egy adott reformtörvény parlamenti elfogadása esetén az ahhoz kapcsolódó támogatások azonnal kifizethetők.
Nyitókép: Beta/AP/Magyar Péter és Ursula von der Leyen
