2026. április 4., szombat

Megnyitják a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható kertjeit

Várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatók. A Nagyszeminárium kertjei, valamint a Biró-Giczey Ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét – amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon csodálhatják meg az érdeklődők.

A veszprémi vár egy sziklahátra épült, körben meredek sziklafalakkal, ennek ellenére meg tudtak telepedni a növények. Arról azonban kevés információval rendelkeztek a szakemberek, hogyan néztek ki a várnegyed kertjei a 18. vagy a 19. században. A várhegyen a Veszprémi Főegyházmegye beruházásnak részeként azonban a közelmúltban az épületek mellett közel 10 ezer négyzetméternyi zöldterület is megújult, így a keleti várfal mentén található kertek is, amelyek közül több eddig nem volt látogatható. A szakemberek számára archív felvételek, ortofotók segítségével rajzolódott ki egy kép a múlt kertjeiről, amelyeknek az értékeit megőrizték és beépítették az új tájépítészeti koncepcióba.

Az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra – amelyek már a várnegyedről készített 20. század eleji fényképeken is feltűntek – különösen odafigyeltek a szakemberek, meghatározó szerepet szánva a karakteres, nyírt örökzöldeknek is. Az erős napsütésnek kitett területekre olajfák, az Érseki Palota kocsifeljárójához gömbtiszafák kerültek, amelyekhez hasonlókat a nyugati és a keleti kertek több pontján is felfedezhetnek majd a látogatók. A Szent György Kápolna előtt egy különleges vörös tölgy áll, amely az épülethez kötődő legendára is utal. A várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága. A lila virágú örökzöld, a kis meténg az örök élet szimbóluma, amely a Szent György-kultuszhoz és a gonosz távoltartásához kapcsolódik. A főként a Nagypréposti Ház körül megjelenő, illatos bazsarózsa Szűz Mária szimbóluma, és tövistelen rózsafajtaként a bűntelenségre, az ártatlanságra is utal, míg a harangláb szintén Mária-jelkép, amely galambra emlékeztető virágaival a Szentlélek szimbóluma is egyben. (Forrás: Vasárnap.hu)

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: SaltComm