Egy gól és más semmi

Sajnos a már előzetesen fanyalgóknak lett igazuk, a Tottenham–Manchester United Európa-liga döntő nem a futball ünnepéről vagy annak népszerűsítéséről szólt. Az első negyedóra ígéretes kezdése után a találkozó gyorsan ellaposodott, és akik nem követték az angol bajnokságot, azok is gyorsan megérthették, miért végzett a táblázat utolsó negyedében a két csapat. 

Sokat elmondott a Tottenham támadójátékáról, hogy nem sokkal a szünet előtt adta le az első kaput eltaláló lövését, igaz abból mindjárt gól is született – Brennan Johnson próbálkozása folytán a labda óriási szerencsével kötött ki a Vörös Ördögök hálójában. A második játékrészben a Sarkantyúsok olyannyira a védekezésre koncentráltak, hogy egyetlen egyszer sem próbálták célba venni az ellenfél kapuját. A manchesteriek részéről Rasmus Højlund és Alejandro Garnacho járt közel az egyenlítéshez, de Guglielmo Vicario kapus résen volt, egy ízben pedig Mickey van de Ven segítette ki a hálóőrt. Így végül a szervezetten védekező londoniak emelhették fel a trófeát. A mérkőzés mellékzöngéje, hogy a díjátadás során szervezési hiba miatt három játékos, Rodrigo Bentancur, Cristian Romero és Szon Hung Min nem vehette át az őket megillető aranyérmet. 

Érdekesség, hogy a Tottenham legutóbb 1984-ben nyerte meg a nemzetközi serlegét, akkor pont az Európa-liga elődjének számító UEFA-kupában bizonyult a legjobbnak. A hazai porondon sem dúskál sikerekben a klub, legutóbb 2008-ban a Ligakupát nyerte meg a csapat. A gólszerző Johsnsont mindez nem zavarta, boldogan nyilatkozott a találkozót követően: „Nagyon boldog vagyok, erről szól az egész labdarúgás, ez a klub 17 éve nem nyert trófeát, ez most nagyon sokat jelent. Amióta idejöttem, mondogatják, hogy a Tottenham jó csapat, de sosem ér a csúcsra, nekünk most sikerült. Tudtam, hogy hozzáértem a labdához, aztán egy pillanatra megálltam, mert nem fogtam fel, mi történik. A labda a kapuba gurult, ezt az érzést nem tudom leírni.”

Európa-liga, döntő: Tottenham–Manchester United 1:0.