A mély víz sem akadály

Az olaszországi Backyard ultramaratonon a 14 éves palicsi futó lányok, Sörös Jázmin és Sebők Csáki Tiana rendkívüli teljesítményt nyújtottak a 23 éven aluliak mezőnyében. Edzőjük, Jánosi Elvira szerint a fiatal tehetségek elképesztő mentális erővel és fegyelemmel küzdötték végig a versenyt.

– A futóknak óránként kellett újra rajthoz állniuk, egy-egy kör több mint 6 kilométer volt, amit 60 percen belül kellett teljesíteni. Aki nem ért vissza időben, vagy feladta, az kiesett. Jázmin 15 óra alatt 15 kört teljesített, Tiana tavaly már lefutotta a 100 kilométert, így most eggyel többet kellett megtennie, ami sikerült is, összesen 107 kilométert futott. Tiana korosztályos első és abszolút női harmadik,  Jázmin pedig második lett az U23-as korosztályban, összesítettben pedig negyedik. Ez volt Jázmin első igazán nagy nemzetközi megmérettetése, bedobtuk a mély vízbe, hogy lássuk, tud-e úszni, és bizony, hogy tud! – mondta a lányok olaszországi teljesítménye kapcsán Jánosi Elvira.

– Fizikailag nem volt gond, a lányok bírják a tempót. Mentálisan viszont oda kell figyelni rájuk, hiszen 14 évesek. Soha nem kiabálok velük, nem használok erős szavakat. Dicsérettel, kedvességgel, biztatással dolgozom. Olykor fagyival, különféle programokkal motiválom őket egy-egy edzés után, hogy örömmel járjanak a tréningre – tette hozzá Sörös Jázmin és Sebők Csáki Tiana teljesítménye kapcsán Jánosi Elvira, a Paligo Palus Ultramaratonklub elnöke és edzője.

A tréner elárulta, hogy a felkészülés sem volt mindennapi, hiszen a lányok a Tarán edzőtáboroztak, ahol naponta három edzést tartottak, hegyvidéki terepen. Egy nap akár 30 kilométert is futottak, lépcsőztek, míg otthon hetente háromszor, napi másfél órát, általában 10-15 kilométeres edzéseket végeznek.

– A futás nem nehezebb, mint bármely más sport, ha valaki jól fel van készítve. Oda kell figyelni az étkezésre, az alvásra, a tempóra. Ha azt mondom, hogy 6 perces kilométer, az nem lehet 7. Sok apró részleten múlik minden, de aki nálam egy hónap után is marad, azzal tudom, hogy lehet dolgozni, mert szereti, amit csinál. Egy tinédzsert nem lehet rávenni arra, hogy napi 20-30 kilométert fusson, ha ő nem akarja. Ezt szeretni kell. Ismerem őket, tudom, mi motiválja őket. Az egyik lány imádja a cicáit, ilyenkor a versenyen azt mondom neki: „Na, még egy kört, otthon vár a cicád!” – és ez mindig működik. Volt már tehetséges tanítványom, aki a pályafutása csúcsán visszalépett. Kényszeríteni senkit sem lehet, de azt mindig hangsúlyozom, hogy nem szabad azt mondani, hogy nem bírom. Ha nehéz, mosolyogva kell továbbmenni – tette hozzá Jánosi Elvira, a Szerbiai Ultramaraton-szövetség elnöke.

Az edző szerint a lányok a tanulásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Sörös Jázmin és Sebők Csáki Tiana a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumba járnak. A tréner elmondása szerint a gimnázium nagyban alkalmazkodik a lányok versenyeihez, a klub mindig biztosít igazolást számukra, illetve Jánosi Elvira is odafigyel arra, hogy a sport ne menjen a tanulás rovására.

– Az olaszországi versenyre a nevezési díjat a klub állta. A versenyre való kijutást pedig a Pásztor István Alapítvány támogatása tette lehetővé. Nagyon megörültünk, amikor láttuk, hogy van ez a pályázati lehetőség. Tianának a városi támogatás már biztosította az éves versenyeit, de Jázminnak még nem volt meg az anyagi háttere. Azt mondtam a szülőknek, hogy ne izguljanak, mi valahogy elvisszük, és örültünk, amikor megnyertük a pályázatot. A támogatás az útiköltséget és a szállást fedezte, ami hatalmas segítség volt, hiszen ezer kilométert utaztunk Olaszországig. Pásztor Bálint is nagyon segítőkész volt. Szólt, hogy mondjam el Jázminnak, hogy ne akarjon belehalni a futásba, csak úgy fusson, ahogy szokott is. Majd amikor újra találkoztunk, kérdezte is, hogy átadtam-e neki az üzenetet, mire mondtam, hogy nem. Nem mondtam Jázminnak, így ő gyorsabban futott. A városi támogatásból pedig igyekeztünk tudatosan gazdálkodni Tianánál is. A szülőkkel megbeszéltük, hogy a felét tegyék félre, mert januárban ismét edzőtáborba megyünk, és márciusra meghívást kaptunk Spanyolországba. Ez óriási dicsőség, hiszen nem mindenhol fogadják a 14 éveseket, de nekik már nevük van. Ha meghallják, hogy a Jánosi Elvira „csibéi” jönnek a versenyre, akkor zöld utat kapnak – nyilatkozta Jánosi Elvira.

A szezon még nem ért véget, hiszen a csapat tagjai a közeljövőben az apatini félmaratonon indulnak, míg a többiek a gárdonyi versenyen, a Velencei-tónál. A téli edzőtábor helyszíne egyelőre kérdéses, de ami biztos, hogy tavasszal egy spanyolországi verseny vár rájuk.

– A futam legnehezebb része az volt, amikor éjszaka úgy futottunk, hogy kötelező volt a fejlámpa. Sötétben futni, fáradtan, éhesen, fázva nehéz volt. A versenyen a legfontosabb cél, hogy sikeresen teljesítsem a távot. Engem az hajt, hogy jó helyezést érjek el. Nagyon boldog voltam, a szüleim és a barátaim is büszkék voltak rám. Elvira nagyon sokat segített, illetve a Pásztor István Alapítvány támogatása nélkül sem jutottam volna ilyen messzire. Talán az én példámon keresztül mások is értesülhetnek a támogatásról, és mi is szívesen pályázunk újra a következő alkalommal – mesélte Sörös Jázmin.

Sebők Csáki Tianát évekkel ezelőtt a barátnője inspirálta a pályára. Tiana elmondása szerint ez a fajta verseny sokkal nehezebb, mint egy normál ultramaraton, ahol megvan a táv, lefutja a 100 kilométert, és utána megáll pihenni. Itt ezt nem lehet, hiszen minden órában újra és újra el kell indulni, és egyre nehezebb rávenni magad, hogy elindulj.

– Nem sok tizenévesnek adatik meg, hogy eljusson ilyen messzire, akár külföldre. Persze ezért meg kell dolgozni. Természetesen voltak nehezebb szakaszok, de remekül vettem az akadályt. Nagyon szeretnék a futással foglalkozni, de emellett az orvosi pálya is vonz – tette hozzá Sebők Csáki Tiana.