Komolytalanná tett tanügy

Derült égből villámcsapásként tört az érintettekre a minapi sajtóhír, hogy június 6-án pont kerül az idei tanév végére, a belgrádi és a mladenovaci borzalmakra hivatkozva. Először mindenki hitetlenkedve fogadta a délutáni órákban szárnyra kapott értesülést, és kétszer is igyekezett megbizonyosodni róla, hogy a valószínűtlennek tűnő hirtelen vakáció híre vajon megbízhatónak számító forrásból származik-e. Amíg a diákok ünnepeltek, a szülők egyik fele megkönnyebbült az év végi hajrá enyhítésének a reményében, mások aggodalommal gondoltak csemetéjük javítás előtt álló gyengébb jegyére. A tanügyesek értetlenkedve álltak a helyzet előtt, hiszen a tananyagot nem érkeztek maradéktalanul átadni, visszakérdezni. Hirtelen a Covid időszakára emlékeztető hangulat lett úrrá az iskolákban, visszaköszönt a húsz-huszonöt évvel ezelőtti maratoni tanügyi sztrájkok emléke, a még „edzettebbek” a 1999-es bombázások miatt félbetört tanévre is emlékezhettek. Sokak attól tartottak, hogy majd a lecsippentett tanévnek augusztus második felében lesz meg a böjtje, ha majd a szünetből is lecsippentenek. Ahogy a kezdeti döbbenet enyhült, kiderült az is, hogy aki szeretne, az mégiscsak bejárhat 20-áig kicsit tanulgatni az iskolájába, napközis foglalkozásra, ami valamilyen formában tehetséggondozás is lesz, meg ismerettágítás, de kötetlenül, számonkérés nélkül, nem túl hosszú ideig. És ha a diák mégsem szeretne, hát az is rendben van.

A topolyai Sinkovics József Műszaki Középiskola munkaközössége is döbbenettel fogadta a sajtóban hirtelen beharangozott tanévvéget. Igazából sokáig nem is nagyon akarták elhinni, hiszen hivatalos értesítést semmiről sem kaptak – tudtuk meg Lengyel Emesétől, a tanintézmény igazgatónőjétől.

– Amikor egy már bejáródott mederben halad a munka, és az megszakad valamilyen oknál fogva, az igen érzékenyen érinti minden résztvevőjét az oktatásnak, és egyértelmű feszültséget kelt. Azt hiszem, mi, tanügyesek már igen edzettek vagyunk a hirtelen adódó helyzetek megoldásában, példa erre a legutóbbi kihívásunk, a Covid-korszak online oktatása. Ezért a lehető legrövidebb időn belül iskolánk dolgozói összekapták magukat, hiszen a minisztériumi döntés értelmében 6-áig javaslatokat kellett tenni az osztályzatokra, illetve lehetőséget biztosítani a jegyüket javítani óhajtóknak. Iskolánkban – mint ahogy a legtöbb tanintézményben – ez a periódus egyébként is rendkívül intenzív időszak, amely a ballagásról, az érettségi vizsgák megszervezéséről is szól. Így ezt még tovább bonyolítja, hogy igyekeznünk kell olyan motiváló programokat szervezni, amelyek megérintik kamasz tanulóinkat. Egy ilyen program az erőszakról, annak különböző formáiról szóló előadás, amelyet tartományi támogatásból tudtunk megszervezni tanulóink számára, Igor Jurićnak, a Tijana Jurić Alapítvány vezetőjének közreműködésével – nyilatkozta az igazgatónő. Lengyel Emese kiemelte azt a szomorú tapasztalatát is, hogy a sajtó közreműködésével a diákokhoz olyan formában jutott el a tanév végét jelentő hirtelen döntés híre, hogy június 6-ától már teljes mértékben beleélhetik magukat a vakációba. Így többen nem értik meg, hogy az iskolai kötelezettségeik 20-áig még tartanak.

– A diákok már érzik a tanév végét, és rendkívül nehéz őket motiválni, megfogni, hogy megértsék és teljesítsék a további kötelezettségeiket, mert azok azért még lennének. Ezt erősíti az is, hogy a sajtóból feléjük közvetített hírek a tanév végét harsogták több formában is, és innentől kezdve már sokan érdektelenné váltak a folytatás iránt. Pedig a ballagás és további más programok is az iskolai közösség jeles eseményei, de sajnos ha a hivatalos helyről nem kapjuk meg a szilárd támogatást, akkor gyakorlatilag kivesznek a kezünkből egy újabb eszközt, hogy hatással lehessünk diákra-szülőre, és komolytalanná válunk mint intézmény – hangsúlyozta a topolyai középiskola igazgatónője.

Bácskossuthfalván sajátosan kezelik azt, hogy kész tények elé állították őket, megpróbálják a legjobbat kihozni ebből a lehetetlen helyzetből. A helyi Id. Kovács Gyula Általános Iskola igazgatója, dr. Crnkovity Gábor először is döbbenetének adott hangot, hogy a minisztérium ilyen hirtelen véget vetett a tanévnek.

– Váratlanul ért bennünket, hiányérzetet hagyott maga mögött, hogy ilyen módon kell pontot tennünk a tanév végére. Emellett borzasztóan rosszulesett, hogy az alapinformációkat a sajtóból kellett megtudnunk, és nem kaptunk róla hivatalos értesítést, csak jóval később – kezdte a beszélgetést az intézmény vezetője, aki hozzátette, hogy rendkívül kényelmetlenül érintette a tanügyi dolgozókat, hogy meg kellett szakítaniuk a máskor kőbe vésett tantervet, a kalendáriumban előirányozott programokat, iskolai terveket.

– A legnagyobb probléma szerintem, hogy a tanmenet, a tantárgyak átadásának a folyamata megszakadt, hiszen itt gyakorlatilag 14 munkanapot lecsíptek a tanév végéből, amikor még rengeteg ismeretanyagot, tartalmas tudást lehetett volna átadni a gyermekeknek. Továbbá az az időszak arról szól, hogy a diákok felkészüljenek a következő tanévre, és gyakorlatilag ennek a lehetőségét vették el tőlük, akik meghozták ezt a szerintem indokolatlan döntést. Rendkívül elkeserítő, ami Belgrádban és Mladenovacon történt, de igazából nem is értjük, a tanév gyors befejezése hogyan hat a gyerekek további fejlődésére, és hogy mi is a valódi célja az egész döntésnek – hangsúlyozta az iskolaigazgató.

– Mi Bácskossuthfalván valljuk, hogy létezik pedagóguserkölcs, és hogy felelősek vagyunk a diákjainkért, közvetve a családjaikért. A hirtelen jött iskolai szünet magával hozta azt is, hogy felborult a családok élete, hiszen immár három hónaposra bővült a vakáció. Ez leginkább a munkaviszonyban levő szülőket érinti. Az ő gyerekeik, nagyszülői háttér híján, akár felügyelet nélkül is tölthetik az egész napjukat. Például az utcán vagy egész nap a digitális eszközeiket nyomogatva. Persze a gyerekeknek nagyon tetszett az előrehozott szünet, csak kérdés, hogy mennyire szolgálja valóban az érdekeiket – hívta fel a problémára a figyelmet dr. Crnkovity Gábor, majd arról is szólt, hogy Bácskossuthfalván hogyan szervezték meg a 20-áig tartó időszakot.

– Iskolánkban azt a döntést hoztuk, hogy továbbra is megtartjuk az órarend szerinti órákat a 7. osztályig, és a gyerekek jelenlétéhez kértük a szülők háttértámogatását is. A nyolcadikosok pedig felkészítő foglalkozásokra járnak. Igazából őket nem is nagyon érinti ez az egész. Az órákat rövidítve tartják meg az oktatók, inspiratív, kreatív módon szervezik meg, figyelemfelkeltő érdekességet beleszőve, ami a hagyományos oktatásba egyébként nem fért volna bele. Akiknek szükséges, azoknak megszervezzük a pótoktatást. Valójában a gyerekeknek azok a jegyeik vannak, amit eddig kaptak. Új osztályzatot nem kaphatnak, csak javítási lehetőségük van. Ez is igazán kellemetlen helyzet – zárta dr. Crnkovity Gábor.