2024. április 30., kedd
PIROS CERUZA

Magaslati munkavégzés

Manapság nagyon nehéz munkát találni. Sok fiatal – és kevésbé fiatal – kilincsel sokat azért, hogy valamilyen elfogadható munkát találjon. Mindegy, hogy hol, lakóhely közelében vagy távolabb, nem baj, ha nem felel meg a végzett szakmának, az a fontos, hogy végre legyen már akármilyen megfelelő munka. Az állások azonban sokszor már azelőtt be vannak töltve, mielőtt az érdekelt egyáltalán hallott volna róla. Gyakran maguk az álláshirdetések is félrevezetik az érdeklődőt, akinek más elképzelése támad a meghirdetett állással kapcsolatban, mint amiről valójában szó van.

Itt van például a magaslati munkavégzéssel csábító ajánlat. Ki ne szeretne a mai szennyezett levegőjű, örökös szmoggal küzdő városok, zajos munkacsarnokok helyett hegyvidéki tiszta, jó levegőn, szabad, egészséges környezetben dolgozni? A magaslati munkavégzéssel kecsegtető ajánlat azonban alaposabb áttanulmányozás után már egyáltalán nem a hegyeket és a dombokat, esetleg a látóhatár végtelenségét és a csivitelő madarakat juttatja az álláskereső eszébe, hanem a düledező kéményeket, villanypóznákat, a meredek, hulló cserepű háztetőket, az ezekre felszerelendő oszlopokat, huzalokat… Mert erről van szó. A magaslati munkavégzés eufemisztikus megnevezés alatt tetőfedő, kéményseprő, magasfeszültségű távvezetéken dolgozó villanyszerelő, elektromos vagy tévékábeleket felszerelő dolgozókat keresnek.

Máskor komolyabb megfontolásra van szükség, mielőtt valaki belevágna, és jelentkezne egy álláshirdetésre. Az „érvényesülni vágyó fiatal lányokat felszolgálói munkakörbe” kereső cégek hirdetéseire tényleg legjobb, ha csak azok jelentkeznek, akik nem szó szerint értelmezik a hirdetményt, és nem idegenkednek a nem túl rejtett háttértartalmaktól sem. Főleg akkor, ha a hirdetés nyomatékosítására „az iskolai végzettség nem feltétel” kiegészítéssel igyekeznek csábítóbbá tenni az ajánlatot. Ellenkező esetben ugyanis inkább a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség támogatására irányuló segítséget kellene emlegetni.

De nem csak az álláshirdetések okozhatnak félreértést, olykor a vállalkozók is feladnak nevetségesen hangzó ajánlatokat az általuk nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan. Olvasom, hogy egy vízvezeték-szerelő szolgáltatásai között a „vízcsapok kiengesztelése” is szerepel. Az idei kemény télen tényleg nagyon sokan megjárták. A befagyott vízvezetékek esetében a hőingadozás következtében napirenden voltak a csőtörések, az elárasztott pincék, a térdig érő vízben úszó alagsori helyiségek. Nagy kár, rengeteg bosszúság, sok munka, míg sikerült elhárítani a problémát. Ezen a gondon ugyan a „kiengesztelés” nem sokat segített volna. A kiengesztel ugyanis azt jelenti, hogy megbékítünk valakit, elérjük, hogy ne haragudjék. Na de a vízcsapokat! Azokat ugyan nem tudtuk volna rábírni, hogy ne haragudjanak! Inkább a befagyott vízzel kellett volna valamit csinálni, hogy a csövek megrepedése nélkül ki tudjuk engedni.

Még sok-sok példán keresztül érzékeltethetnénk, hogy nagyon nehéz megfogalmazni egy egészen kis szöveget, egy rövid hirdetményt is. Talán ezeket még nehezebb, mint hosszú fejtegetéseket, mert e rövid, pár szavas hirdetéseknél minden egyes szónak felerősödik a jelentése, a súlya, és a nem megfelelően megválasztott szó „agyonüti” az egész szöveget: félreértést okoz, nem azt a gondolatot ébreszti az olvasóban, amelyet szeretett volna elérni, esetleg nevetségessé teszi, és olykor nem is lehet egykönnyen megérteni, miről van szó. Én egy jó ideig töprengtem azon például, mit is akarhatott mondani az a hirdető, aki a „tűzrevaló beteremtésére” vállalkozott, azok számára, akiknek „szertelenségükben hiányuk van” (mármint a tűzrevalóból). Most se vagyok biztos abban, hogy jól értelmezem, de arra gondolok, hogy a „tűzrevaló beteremtése” talán a behordást jelenti, vagy az is lehet, hogy segítségnyújtást a hiányzó tűzrevaló beszerzéséhez. Végképp nem tudom értelmezni, mit jelenthet a „szertelenségből” keletkező hiány, hacsak nem azt, hogy esetleg túl korán elfűtötték az egész télre bekészített tűzrevalót.

A fenti példák alapján is úgy érzem, hogy mindannyiunk érdekében mielőbb nagy szükségünk lenne egy olyan nyelvi szolgálat, tanácsadás működtetésére, amely segítséget tudna adni a mindennapi élet területén előforduló nyelvi nehézségek megoldásában.