Jól ismert tündérvilág, újragondolt karakterek

Ebben az évben a szokásosnál később kezdődtek el a Tanyaszínház próbái, hiszen június végén a fiataloknak még az egyetemi vizsgákon kellett helytállniuk. Az ebből következő feszes munkatempó azonban nem szegte kedvét az alkotógárdának, a lelkes csapat jelenleg is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy ezúttal Vörösmarty Mihály közismert művét, a Csongor és Tündét színpadra állítsa. Az előadás rendezője Mezei Kinga, akinek munkáját Puskás Zoltán segíti.

– A Csongor és Tünde tananyag, egy közismert magyar mű, amellyel illik foglalkozni. Olyan problémákat fejt ki, mint a boldogság- és az útkeresés, ez pedig a kicsiket és az idősebbeket is megérintheti. A történetnek van tehát filozófiai oldala, de mégicsak egy tündérmese, világok találkozása, és Kinga ezekkel nagyon jól bánik, amellett, hogy vajdasági révén az itteni nézőkkel is tud azonosulni – fejtette ki Puskás Zoltán.

– Kinga általánosságban egy költői színházat képvisel, amelyben nagyon sok a szimbolika, fontosak a vizuális effektek, előadásaiban pedig sokszor jelen van a zene, a képzőművészet, az összművészet. Mezei Szilárd, a darab zeneszerzője nagyon jól ötvözi a népzenét a kortárs zenével, a látvány pedig megragadja azt a fajta meseiséget, amit a történet képvisel. A díszlet is nagyon izgalmas lesz, ezért és a jelmezekért Ondraschek Péter felel – mondta Puskás Zoltán.

Az alkotófolyamatban természetesen nagy szerepet vállalt Góli Kornélia és Bagdal Zoltán, az előadás dramaturgjai is.

– A szöveg túl hosszú ahhoz, hogy eredeti formájában felkerüljön a Tanyaszínház színpadára, ezt le kellett rövidíteni úgy, hogy ne vesszen el belőle semmi lényeges. A folklórelemek (például az ördögök, boszorkányok, tündérek), a szerelmi történet, a filozófiai rétegek megmaradtak. A nagy részét prózásítottuk, de bizonyos szövegrészleteket meghagytunk verslábakban. Az írott műnek egyébként van néhány logikai buktatója is, amelyeket a munka során igyekeztünk kiküszöbölni. A legfőbb cél az volt, hogy úgy kortársiasítjuk a művet, hogy az minden mai néző számára befogadható legyen – mondta Bagdal Zoltán, és hozzátette, a dramaturgi munkát nagyban segítette Nádasdy Ádám jegyzeteivel kiegészített kiadása a műnek. – Vörösmarty szövege egyébként nagyon humoros, de persze ezen a részén is alakítottunk, és egyes karaktereket újra is gondoltunk. Az ördögök például a Tanyaszínház színpadán kevésbé sztereotipikus gonoszokat fognak alakítani, inkább incselkedő, rosszcsont szereplőkként fognak megjelenni.

A mű egyik főszerepét, Csongor karakterét Sadiković Marijo színész kapta meg, aki egyébként ebben az évben végzi el a mesterképzést.

– Csongor esszenciája a szerelemért való, tűzön-vízen át tartó küzdelem. Szerintem amiatt is kaptam a szerepet, mert kicsit nagyobb hőfokon égek, és szerintem kell ez a fajta energia Csongor alakításához. Most is pörgök, rohanok a színpadon, de ennek örülök. Ő a filozofikus alkat a történetben, a többi karakter sokkal viccesebb, rajtam annyira nem lehet nevetni, de ettől függetlenül élvezem. A rendezők, a dramaturg, mindenki arra az útra terelt, hogy ne sablonos legyen a karakterem, keressem az embert benne, akár önmagamat is – közölte a férfi főszereplő. – Azon vagyunk Tünde színészével, hogy átjöjjön a szerelem érzése annak ellenére, hogy nincs sok jelenetünk együtt.

– A Csongor és Tünde egy sokrétű szöveg, és szerintem vannak benne nagyon mély igazságok – vélekedett Greguss Lilla, aki a darab másik főszerepét, Tündét alakítja az előadás során, a színpadon kívül pedig Marijo évfolyamtársa az egyetemen. – Szerintem alapvetően az emberek úgy képzelik el Tündét, mint egy igazi tündért, aki nem a földön jár, viszont én nem szeretnék ennél megmaradni. Be akarom bizonyítani, hogy egy tündérnek is vannak emberi jellemzői és érzelmei, mint például a Csongor iránti vágy.

A színésznő bevallotta, az idén kicsit vissza kellett vennie a tempóból, nemrég ugyanis egy műtéten esett át. Mivel azonban a csapat nagyon összetartó és segítőkész, így ez sem jelentett valódi akadályt.

A Csongor és Tünde története ugyan a két címszereplő szerelmi szála köré fonódik, a darabban megjelenik még egy szerelmespár, akik a párkapcsolatok egy teljesen más oldalát mutatják meg, mint a tündérlány és udvarlója.

– Balga egy lusta, hedonista karakter, akinek három dolog számít: a kaja, az ital meg a nő. Keresi a hőn szeretett asszonyát, de azért, ha már nagyon kell sietni utána, akkor mégsem igyekszik annyira – mondta nevetve Bicskei Armand, aki Csongor karakterének segítőjét játssza a darabban. Balga hitvese Ilma, akit pedig Pastyik Nóra testesít meg.

– Tünde szövegének nagy része a vágyódásáról szól, ez az érzés pedig Ilmában is megvan, de Ilmáék kapcsolata sokkal árnyaltabb, mint Csongoré és Tündéé. Ilmának pont ezért meg is van a véleménye Tünde folytonos szenvedéséről is, hiszen kísérője jobban ismeri a földi szabályokat, mint a női főszereplő – nyilatkozta Pastyik Nóra.

A Balgát és Ilmát játszó színészek kiemelték, nagyon kevés a karaktereik közötti párbeszéd, de annál inkább szólnak szövegeik egymásról. Ők is folyamatosan keresik a másikat, és a kisebb kilengések ellenére vágynak arra, hogy újra egymásra találjanak.

– A legnagyobb kihívás a próbákon az, hogy ezek nagyon komikus szerepek, és noha a szituáció is adja magát a humor megvalósítására, nagyon sokat kell játszani a tempóval és a ritmussal, hogy szépen kijöjjenek a vicces részek – fejtette ki Balga színésze, miközben Ilma megtestesítője egyetértően bólogatott, mondván, a humort a színpadon nem lehet receptre felírni.

Nem maradhatott ki az interjúból Mirígy, a gonosz boszorkány megformálója sem, akinek karakterét számos csavarral tették érdekesebbé a Tanyaszínház alkotói. A történet negatív karakterét Gusztony Endre játssza.

– Mirígy egy alakváltó: az egyik jelenetben például öregasszonyként látjuk a színpadon, a másikban meg egy Michael Jacksonra hasonlító férfiként. Kinga, a rendező, az elejétől kezdve azt kérte, hogy ne a sztereotipikus gonoszt játsszam, így bekerült a jeleneteibe egy kis humor is, miközben egyszerre esendő, gyarló és emberi is a karakter. Ez a Mirígy majdhogynem kifigurázza azt, amilyen a vén, gonosz, sztereotipikus boszorkány – mondta a mesterszakot végző színész. – A rendező azt a feladatot adta nekem, hogy a próbák során legyek nagyon sok, hozzak rengeteg ötletet, amelyekből ő tud válogatni és inspirálódni.

A darabban a felsoroltakon kívül Mendrei Zsolt, Mihók Olivér, Bubalo Ines, Zelenka Máté, Samu Dávid, Kéri Sándor Botond, Anja Vorkapić, Kovács Nemes Kata, Nagy Anikó és Ema Trifković is szerepel.

Gombos Dániel, a Tanyaszínház vezetője alátámasztotta azt, ami a tagokkal való beszélgetés során is kiderült: a csoport nagyon jó, és az előadás is ígéretesnek tűnik.

– Az előadásra nézve a kései kezdésnek nem lesz negatív következménye, de kevesebb időnk van, így sokkal feszítettebb munkatempóban dolgozunk. Történt olyan is, hogy hajnali kettőkor fejeztük be a színpad körüli munkálatokat, aztán reggel folytattuk ott, ahol abbahagytuk. A háttérmunka persze már hónapokkal ezelőtt elindult – foglalta össze a vezető. A csapat az elmondottak alapján tehát mindent megtesz, hogy az eddigiekhez hasonlóan az idén is elbűvölje a vajdasági magyar települések közönségét.

– Ami szerintem igazán szép lesz a műben, az az, hogy visszaadja a magyar virtust, nosztalgiát és hangulatot. Olyan, mintha egy régi magyar filmre hasonlítana bizonyos pontokban. Szerintem ezektől válik igazzá Vörösmarty – összegezte Puskás Zoltán, a rendező munkatársa.

Az előadások útvonala:

július 20.: Szenttamás

július 21.: Topolya

július 22.: Oromhegyes

július 23.: Kishegyes

július 24.: Csantavér

július 25.: Kavilló

július 26.: Zentagunaras

július 27.: Törökkanizsa

július 28.: Csóka

július 29.: Nagykikinda

július 30.: Magyarittabé