Helsingborg

Itt előbb találkozunk borotválatlan, sötétebb bőrű pocakossal, mint hófehér, vörös hajú, szeplős svéddel. Jóval több ismerős káromkodást is hallani ebben a városban, mint Skandinávia északibb településein. Arányában Helsingborgban és a közeli Malmőben él a legtöbb bevándorló egész Svédországban. A hatvanas évek Jugoszláviájából, akik nem Németországba mentek munkát vállalni, azok Svédországban leltek új otthonra.

A kivándorlás azóta is tart. Hatvan éve, az első délszláv munkavállalók megérkezése óta immár a harmadik nemzedék él itt. Az egész ex-Jugoszlávia szinte minden városából dolgoznak itt hazánk fiai. Rengeteg családnak vannak rokonai a környéken, így aki kimegy, könnyen jut munkához, ami van bőven. Legtöbben a szállítmányozásban, a logisztikában vagy a kerámiaiparban dolgoznak. Naponta több száz kamionnyi áru érkezik északról a városba, és átrakodás után megy tovább Németországba. Helsingborgban van az IKEA nemzetközi központja, ami szintén több ezer embernek biztosít munkát. A városban van egy világhírű gyár, amely nikotintapaszokat és nikotin-rágógumikat gyárt.

Aki nem dolgozni szeretne Helsingborgban, hanem megismerni a várost, annak könnyű dolga van. Az ország tizedik legnépesebb városának felfedezésére elég néhány óra, hiszen minden egy helyen van. Akik Helsingborgba érkeznek, a nap második felében gyakran áthajóznak az Öresund-szoros dániai partján fekvő Helsingorba. A két város között félóránként indulnak hajók. Az ezeréves városok története összefonódott az évszázadok folyamán. Itt a legkeskenyebb a szoros, mindössze négy kilométer a távolság a két part között. Mind a dán oldalon, mind a svéden állt egy-egy erődítmény, amelyből szemmel lehetett tartani a hajóforgalmat, azaz az egész Balti-tenger térségének kereskedelmét Szentpétervártól Koppenhágáig. A dániai Kronborg-kastély tekintélyt parancsol ma is, a helsingborgi Karnan-erődnek viszont csak egy tornya maradt meg. Ez a város néhány látnivalójának egyike. A torony tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra, a szorosra és Dánia egy részére. Innen teraszos lépcsők vezetnek le a központba. Két helyen kilátó van kialakítva rajtuk. A legpompásabb építmény egyértelműen a városháza épülete. A múlt században, neogótikus stílusban épült négyszintes épületet négy torony fogja közre. Érdekes módon nem egyformák, hanem kettő kerek, a másik kettő pedig négyszögletes alaprajzú. Az épület közepén magasodik a 65 méter magas központi torony az órákkal és a harangokkal. 1960 óta mindennap harangjátékra hasonlító dallamok csendülnek fel a toronyban elhelyezett hangszórókból. A régi és az új az egész városban összefonódik. A valamikori kereskedőváros hatszáz éve épített Szent Mária-templomát körbeépítették üvegpalotákkal, de a középkori szűk kisutcák is többsávos sugárutakra vezetnek. A Kullagatan kereskedőutca hangulata is több száz évet ölel fel. Ez a sorház volt Svédország első kereskedőutcája. Helsingborgban született Ake Gustafson, a Tetra Pak téglalap alakú dobozok feltalálója.

Gazdag építészeti öröksége és csaknem ezeréves múltja ellenére kevesen látogatnak el Helsingborgba. Inkább a szomszédos Malmőt és Göteborgot keresik fel. A város nem is ad sokat az idegenforgalomra és a turistákra. Szuvenírt se lehet venni. Fel lehet viszont keresni a szebbnél szebb parkokat, a várostól északra fekvő skandináv stílusú halászfalukat vagy a Sofiero királyi nyári rezidenciát, ahol Európa legnagyobb rododendronültetvénye burjánzik.