2024. október 16., szerda
FORMULA–1

Nyugdíj előtt a legenda

A Formula–1 magyarországi látogatása során az Alfa Romeo versenyzőivel, az egyaránt bizonytalan jövőjű Kimi Räikkönennel és Antonio Giovinazzival ültünk össze a virtuális térben.

Még húsz év elteltével is az F1-es média egyik legértékesebb prédája Kimi Räikkönen, a vele való beszélgetés akkor is egy élmény, ha azt alaposan megnehezíti, hogy tulajdonképpen már nem sok téma van, amiről még ne kérdezték volna az elmúlt két évtized során, és még ennél is kevesebb, amelyeknél értékelhető választ lehet belőle kihúzni. Finnország legismertebb sportolója sajátos stílusával rajongók millióinak szívét hódította meg: fénykorában világbajnoki címig jutott, nyers és lényegre törő válaszaival pedig már ennél is többé, igazi jelenséggé nemesedett.

Lehet, hogy Räikkönen semmit nem változott az évek során, a körülmények viszont igen. Korábban a Magyar Nagydíj előtti csütörtökön az Alfa Romeo hungaroringi vendéglátó-épületébe szólt a meghívó, ahol múltbeli tapasztalatok alapján az újságíró-kollégákkal azt próbáltuk kilogikázni, melyik székre fog majd leülni a finn, és ennek fényében választottunk magunknak helyet, hogy lehetőleg vele szemben helyezkedjünk majd el, míg a járvány sújtotta időkben, amikor a médiát még mindig nem engedik a versenyzők közelébe, csak videókapcsolásban ült le elénk két nagy ásítás között Räikkönen, valamint olasz csapattársa, Antonio Giovinazzi.

Az idén októberben már 42 éves finn 2014 óta a mezőny legidősebb tagja, és noha azóta minden évben téma, vajon visszavonul-e, még mindig itt van, ráadásul 340 nagydíjrajtjával már a futamrészvételi rekordot is ő tartja – aligha fogadott volna erre bárki, amikor 2009 végén hátat fordított a Ferrarinak, és elment ralizni, a szünet azonban csak két évig tartott. Azóta is rendületlenül állítja, még mindig élvezi a versenyzést. „Igen, még mindig kicsit ideges vagyok a rajtok előtt, de ez így is van rendben. Ha az ember már nem érzi ezt az izgalmat, akkor ideje, hogy valami mást csináljon. Az életkor amúgy is csak egy szám, és bár nyilván más az érzés, mondjuk, az első évemhez képest, de az utóbbi tíz évben már nem változott, hogy milyen érzéseket ad számomra a versenyzés.

Nem túlzás azt állítani, hogy Räikkönenen generációk nőttek fel, és míg az idősebbek jól emlékezhetnek a sikerévekre is, a fiatalabbaknak már egészen más kép élhet a finnről, aki az elmúlt nyolc évben csak egy futamot nyert, az utóbbi háromban pedig az Alfával már többnyire csak a középmezőny hátulján küzd. Kérdésünkre, hogy melyik három szezonjának visszanézését ajánlaná a fiatal rajongóknak, ha meg akarják ismerni az ereje teljében lévő Räikkönent, így felelt: „A 2007-es évet, amikor világbajnok lettem, talán a 2005-öset, amikor a McLarennel második helyen végeztem, és, mondjuk, a Lotusnál töltött időszakomat, 2012–2013-at.”

Ezeknél az élcsapatoknál a kor legismertebb csapatfőnökeivel dolgozhatott együtt, akik közül szintén megnevezte kedvenceit: „Én azokat szerettem, akik egyenesek voltak, és kézben tartották a csapat dolgait. Jó kapcsolatom volt Maurizio Arrivabenével, említhetem a Lotusnál Eric Boullier-t, de talán a kedvenc mégis Jean Todt a Ferrarinál: ő régóta ott volt már, nagyon jól kontrollálta a dolgokat, és mindig egyenesen viselkedett.”

Amióta pedig a médiakötelességeket köztudottan feleslegesnek tartó Räikkönen 2017 végén nagy megdöbbenést keltve elindította saját Instagram-oldalát, magánéletébe is betekinthetünk: a kétgyerekes családapa kicsapongó élete már a múlt, legfeljebb azon lehetett elszörnyülködni, hogy nemrég egy jégeső szétverte utcai Alfa Romeóját, amelyet persze csapata már másnap felújított neki.

A finn láthatóan szívesen ténykedik a márka nagyköveteként, nemrég egy Alfa Romeo Giulia GTAm-et próbálhatott ki, és ennek kapcsán most végre konkrétummal is szolgált azt illetően, hogy miként szeretné megtartani életében a száguldást az F1-es karrierje után.

„Legutóbb csak egy filmforgatásra hívtak, ahol pár kört tettem meg, majd megkérdezték a véleményem az autóról, én pedig válaszoltam, de jó lenne, ha a jövőben jobban belefolyhatnék egy autó fejlesztésébe, ahol az első naptól kezdve kikérik a véleményemet” – fogalmazott. „De az biztos, hogy nem maradok az F1-ben egy csapat tulajdonosaként vagy befektetőjeként. Nem gondolom, hogy dúskálnának a pénzben a csapatok, szóval ez csak akkor jó opció, ha el akarjuk pazarolni a pénzünket. Először azt kell eldöntenem, rövid távon mihez kezdek, utána jöhetnek a hosszú távú tervek. Sok különböző tényezőn múlik, hogy mikor fejezem be, nem csak egy-két összetevőt kell figyelembe vennem” – mondta sejtelmesen.

Bár az F1-es versenyzőknek az egyre bővülő versenynaptár mellett nincs belőle sok, a szabadidejét Räikkönen igyekszik gyerekeivel, a hatéves Robinnal és a négyéves Riannával tölteni. Fia már ismerkedik az autósport belépőszintjével, a gokartozással, de apjának esze ágában sincs utódjára erőltetni ezt a foglalkozást, és elmondása szerint otthon meglepően kevés szó esik arról, hogy apa világsztár. „Nem kell nekik megmagyaráznom ennek kapcsán semmit, nem kérdeznek róla túl sokat, én pedig nem beszélek róla sokat. Követik azért néha a versenyeket, de nem tapadnak a tévéhez, megvannak a saját játékaik, nekem pedig ez jó is így.”

A 27 éves Giovinazzi szintén 2019 óta versenyez az Alfa Romeónál, de érthető módon csapattársa akaratlanul is ellopja előle a rivaldafényt. Noha az olasz az időmérőkön általában már le is győzi a rutinos finnt, a mezőny második felében küzdve ez ritkán generál címlapokat. „Érdekes, mert gyerekként azt néztem, hogy Michael Schumacher nyer a Ferrarival, és ő akkor éppen Kimi ellen harcolt, aki most a csapattársam, szóval elég furcsa a helyzet” – mondta. De nemcsak ebben az összevetésben nem kapja meg a kellő figyelmet a nyilvánosságtól: Giovinazzi egyetértett azon felvetésünkkel, hogy a vele hasonló cipőben járó williamses George Russellt aránytalanul nagy felhajtás övezi hozzá képest, hiszen mindenki róla és lehetséges Mercedes-szerződéséről beszél. Pedig az olasz a Ferrari neveltjeként szintén erős szálakkal kötődik egy nagycsapathoz, ám vele kapcsolatban mégis inkább az a kérdés, a mezőnyben láthatjuk-e még 2022-ben.

„Én csak a jelenre koncentrálok, hogy most, az Alfánál a lehető legjobban teljesítsek. Hogy látom-e magam a későbbiekben a Ferrariban vagy más csapatban, az a jövő zenéje. Most én sem tudok többet ennél, és az F1-ben sosem lehet tudni, hogy mi történik” – óvatoskodott a jövőjét firtató kérdések kapcsán Giovinazzi, azt sejtetve, hogy a döntés a feje felett fog megszületni az érintett csapatok és a menedzsere közötti tárgyalások végén.

Mindenképpen izgalmas idők várnak az Alfa Romeóra – amely nemrég hosszabbította meg partnerségét a Sauberrel, ennek értelmében legalább 2024-ig az olasz autógyár marad a csapat névadója –, hiszen a mindenkit bizonytalanságban tartó új szabályok mellett előfordulhat, hogy mindkét versenyzőjüket lecserélik. Eddig egy jelölt neve került elő a paddockbeli pletykák során, miszerint ha Räikkönen úgy döntene, hogy lezárja F1-es karrierjét, egy másik finn, Valtteri Bottas vehetné át tőle a stafétát – feltéve persze, ha távoznia kell a Mercedestől. A következő hetekben akár több építőelem is a helyére kerülhet a 2022-es pilótamozgások kapcsán, hiszen az augusztusi nyári szünet csak részben szól arról, hogy a csapattagok a sport zajától elvonulva pihenik ki a szezon első felének fáradalmait – részben ugyanis ez a kameráktól távol töltött időszak rendszerint megfelelő körülményeket biztosít a szerződések nyugodt megtárgyalására is.