Ember a bajnok mögött

A világ egyik legsikeresebb teniszezője, Novak Đoković a közelmúltban olyan nyíltan beszélt gyermekkoráról, családjáról és karrierje nehézségeiről, amire ritkán vállalkozik. A Piers Morgan Uncensored műsorban elhangzott interjú nemcsak sportpályafutását, hanem emberi oldalát is mélyen megmutatta. A beszélgetés már a kezdetekkor rendkívüli fordulatot vett: Piers Morgan nyilvánosan kért bocsánatot Đokovićtól a koronavírus-járvány idején megfogalmazott kemény kritikáiért.

Elismerte, hogy túl szigorúan ítélte meg a teniszező vakcinával kapcsolatos álláspontját, amelyet ma már inkább a személyes döntés szabadságaként értelmez. Đoković erre reagálva hangsúlyozta: soha nem volt az oltások ellen, csak a szabad választás jogát védte.
A műsor egyik legmeghatóbb része egyértelműen az volt, amikor Đoković feleségéről, Jelenáról beszélt. „Nélküle nem éltem volna túl a legnehezebb időszakokat. Ő tartotta bennem a lelket, amikor úgy éreztem, egész világ ellenem van” – mondta, felelevenítve a 2022-es ausztráliai botrány idején átélt családi megpróbáltatásokat.

Morgan nem kerülte meg a kérdést: vajon Đoković saját magát tartja-e minden idők legnagyobb teniszezőjének. „Nem én vagyok hivatott eldönteni” – fogalmazott. – „Federer, Nadal és én különböző korszakokat képviselünk. A sport fejlődik, változik. Én azt szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint valakire, aki tisztelte a játékot és mindent beleadott.” Hangsúlyozta, hogy számára a legfontosabb örökség nem a rekordokban mérhető: „Ha egyszer eljön az idő, azt szeretném, hogy a sírkövemen ez álljon: Az ember, aki megérintette mások szívét.”

A teniszező különösen megrendítően idézte fel kilencvenes évekbeli gyerekkorát, amikor a háború árnyéka vetült Szerbiára.
„Egy este édesapám letett egy tízmárkás bankjegyet az asztalra. Ennyi maradt. Akkor értettem meg, hogy korán fel kell nőnöm” – mondta. A család mindent feláldozott, hogy folytathassa a teniszt, miközben gyakran ők maguk is nélkülöztek. Édesanyját „a család oszlopának” nevezte, aki négy férfi mellett tartotta egyben az otthont és küzdött a túlélésért. „Ő egy igazi szupernő” – tette hozzá.

Đoković a fiatal generációról is őszintén beszélt. Külön kiemelte Jannik Sinnert és Carlos Alcarazt, akik szerinte új dimenziót adtak a modern tenisznek. Bevallotta, hogy eleinte nehezére esett nézni a meccseiket, mert túl fájdalmas volt szembesülnie a változó erőviszonyokkal, de egy ideje már őszinte csodálattal követi a játékukat. „A legjobb formájukban jobbak, mint én most” – ismerte el. – „Ez nem fáj, ez a valóság.”

Bár továbbra is hajtja az ambíció, ma már másképp tekint pályafutására: „Amíg játszom, hiszem, hogy nyerhetek. De már nemcsak a címek motiválnak, hanem az, milyen emberként maradok meg mások emlékezetében.”

Az interjút a nemzetközi sajtó a teniszező egyik legőszintébb megszólalásaként értékelte. Novak Đoković nemcsak bajnokként, hanem emberként is megmutatta, miért tekintenek rá világszerte példaképként.